Tarsoly a Quaestor bukása előtt pár nappal hívta Szijjártót; városfejlesztésben is segített volna a cégnek a külügy

Néhány nappal a Quaestor botrány robbanása előtt telefonon hívta fel Tarsoly Csaba a cég főnöke Szijjártó Péter külügyminisztert, aki felvette neki a telefont. Ez valamikor március 6. és 9. között történt, amikor a miniszterelnök már rég utasítást adott az állami intézményeknek, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől, és amikor a külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházban is megszületett már a döntés, hogy kivonják a Quaestortól a bent lévő milliárdjaikat.

Tarsoly találkozni szertett volna Szijjártó Péterrel, aki viszont azt mondta neki, hogy nem ér rá. A Quaestor helyzetéről a telefonbeszélgetésben, ami 2-3 percig tarthatott, állítólag nem esett szó.

A külügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy volt egy máig ismeretlen együttműködése is a Szijjártó Péter vezette minisztériumnak és Tarsoly Csaba cégbirodalmának.

A Quaestor DunaCity néven álmodott városfejlesztési projektet a Lágymányosi hídtól délre, a soroksári Duna-ágnál. A külügyben azt mondták, hogy nem sokkal a balhé március 9-i robbanása előtt Magyar Levente külgazdasági államtitkár még külföldi befektetőket vitt a projekthez, hogy abban érdemes befektetniük. A DunaCity a külügyes befektetési ajánlatok prospektusában is szerepelt, de arról a minisztériumnak nincs tudomása, hogy ilyen vonalról került volna pénz a Quaestorhoz.

Az Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzeiről is derültek ki részletek, a cég alapítása után ugyanis a teljes tőke (~9 milliárd forint) a Quaestorhoz került. A 100 százalék állami tulajdonban működő cég ezután felélte a pénz egy részét, így állt elő az a helyzet, hogy idén márciusra már csak 3,8 milliárd forint volt a brókercégnél, amit az MNKH ugye még időben kimentett.

A külügyben arra nem tudtak válaszolni, hogy pontosan hogyan választották ki az irányításuk alatt álló MNKH-nél a Quaestort partnernek a számlavezetésre, és arra sem, hogy a brókercég mennyi jutalékot kapott szolgáltatásaiért az államtól. A külügy szerint ezek az ügyek az MNKH-ra tartoztak, amibe ők nem szóltak bele.

A Quaestor üzemeltette moszkvai vízumközpontról sem derült ki egyértelműen, hogy miért pont őket választották partnernek a minisztériumban, a török kereskedőházat viszont azért bízták rájuk, mert

"voltak kapcsolataik a térségben, hoztak török befektetőket Magyarországra"