Amerikában még az igazságügyi miniszter se tudja, hogy hány embert ölnek meg a rendőrök

külföld
2015 április 09., 19:49
comments 272

Április 8-án Michael T. Slager nyolcszor hátbalőtte Walter L. Scottot. Slager, az észak-charlstoni rendőrség tisztje állítása szerint önvédelemből lőtt, elbeszélése szerint Scott elvette a sokkolóját. A gyilkosságot egy járókelő rögzítette. A felvételen kicsit máshogy történnek a dolgok:

Az eset előzményei nem látszanak, csak Scott menekülése, és az, ahogy Slager beleüríti a tárat.

Utána még látszik, hogy megbilincseli a hason fekve haldokló áldozatát, majd visszasétál a helyig, ahonnan lőtt, lehajol, felvesz a földről egy sokkolót, majd visszasétál az ekkor már mozdulatlan áldozatához, és hanyag mozdulattal mellé ejti:

sc_cop_planting_taser_cut

Slager ellen szerda este gyilkosság miatt vádat emeltek.

A Wikipedia nyilvános sajtójelentésekből épített adatbázisa szerint idén már 101 embert öltek meg az amerikai rendőrök – ebben az észak-charlestoni eset még nincs benne. Az adatbázisban minden, sajtónyilvánosságot kapott halálesetet rögzítenek, tekintett nélkül arra, hogy az jogszerű, vagy jogtalan emberölés volt.

A jogszerű nem egészen pontos kifejezés arra, amit az amerikai igazságszolgáltatás használ. Az amerikai összesítésekben a jogszerű helyett két kifejezést használnak

igazolható (justifiable), vagy megbocsátható (excusable).

Ezt a két kategóriát azokra az esetekre használják, amikor az áldozat amúgy elítélt bűnöző volt – ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyilkosság jogszerű.

Ilyen igazolható, vagy bocsánatos gyilkosságból 2013-ban az FBI éves összegző jelentése szerint 461-et követtek el amerikai rendőrök. Abban az évben a Wikipedia adatbázisa szerint 322 embert öltek meg az amerikai rendőrök, vagyis

a nyilvánosan hozzáférhető statisztikák szerint a 2013-ban rendőrök által elkövetett gyilkosságok 143 százaléka volt igazolható.

Pedig a wikipediás gyűjtésben olyan esetek is szerepelnek, mint a 95 éves John Wranáé, akit egy idősek otthonában ölt meg egy illinois-i rendőr. Wrana állítólag cipőskanállal és konyhakéssel fenyegetőzött, amire a rendőr előbb sokkolózta, majd öt babzsákot is kilőtt rá. Az egyik babzsák hastájékon találta el Wranát, aki belehalt a sérüléseibe. Ez a gyilkosság nem tartozik az igazolhatók közé: a rendőr, Craig Taylor ellen vádat emeltek.

2014-ről még nincsenek hivatalos statisztikák, de a wikipediás gyűjtésben megugrott a rendőrök által elkövetett gyilkosságok száma, tavaly már 593 esetet rögzítettek. Hogy valóban megugrott-e a rendőri erőszak, azt megbízható, hivatalos statisztikák híján nem tudhatjuk. Az alapján, hogy a rögzített esetek száma augusztustól ugrik meg a wikipediás gyűjtésben, inkább arra következtethetünk, hogy a tavaly augusztusi fergusoni gyilkosság óta az amerikai sajtó – illetve a képrögzítésre alkalmas mobileszközökkel rendesen ellátott lakosság – érzékenyebb a rendőrök által elkövetett gyilkosságokra. Legalábbis a statisztikában augusztus előtt a legrosszabb hónapban 52, a legjobban 11 rendőrgyilkosságot rögzítettek. Azóta a legjobb hónapban – idén márciusban – 23 gyilkosság szerepel, de tavaly augusztusban 105, novemberben 92, decemberben 86, szeptemberben 78, októberben 56. Vagyis tavaly az utolsó öt hónapban 417, 95-tel több, mint 2013 egészében.

Másképp fogalmazva, még eszerint a hiányos statisztika szerint is

2014 utolsó öt hónapjában az amerikai rendőrök napi átlag 2,7 embert öltek meg.

Szerte az Egyesült Államokban 18000 rendőrkapitányság és egyéb, rendfenntartó szerv működik. Ezeket jelenleg semmilyen törvény nem kötelezi semmilyen adatszolgáltatásra. A megbízható statisztikák hiányában pedig képtelenség bármilyen releváns állítást megfogalmazni ezekről az esetekről.

  • Nem tudjuk, hány embert ölnek meg évente az amerikai rendőrök.
  • Nem tudjuk, hogy a gyilkosságok hány százaléka számít igazolhatónak.
  • Nem tudjuk, hogy valóban egyre több ember esik rendőrök áldozatául, vagy csak a téma lett felkapott.
  • Fogalmunk sincs róla, hogy a jelenség mögött milyen okok húzódhatnak.

Mivel a legutóbbi esetek alapján úgy tűnik, hogy

általában fehér rendőrök lőnek le feketéket,

az amerikai sajtó az amerikai rendőrség etnikai összetételét kezdte vizsgálni. Ez önmagában elég érdekes és árulkodó statisztika:

Észak-Charlestonban például 42 százalékkal felülreprezentáltak a fehérek a rendőrök között a lakossághoz képest, Fergusonban, a tavaly nagy vihart kavart gyilkosság helyszínén pedig 55 százalékkal. De még New Yorkban is 21 százalékkal felülreprezentáltak a fehérek, pedig ott 1978 óta bírósági határozatok kötelezik a rendőrséget az etnikai sokszínűség növelésére.

Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy az előítéletek komoly szerepet játszanak az ilyen gyilkosságokban. De mert fogalmunk sincs róla, hogy valójában egy évben hány ilyen gyilkosság történik, releváns következtetéseket mégsem lehet levonni. Erre utalt az FBI igazgatója, James Comey is egy februári beszédében. A fergusoni zavargások idején kért adatot arról a stábjától, hogy hány feketét öltek meg rendőrök. Nem tudtak válaszolni neki, mert nem voltak statisztikáik.

A rendszer hülyeségét immár a legfelsőbb szinteken is kezdik belátni. A tavalyi, nagy vihart kavart gyilkosságok után az igazságyügyi miniszter, Eric Holder és Comey együtt lobbiztak azért, hogy kötelezővé tegyék a rendőrségeknek a halálesetek jelentését. Barack Obama is felállított egy különbizottságot, ami márciusban hasonló ajánlást tett.

Ennek egyelőre nem volt semmilyen hatása. A New York Times szerint a törvények megalkotására jogosult törvényhozásban nem keltett különösebb érdeklődést sem Comey és Holder, sem a fehér házi különbizottság kérése. (Címlapkép: AFP PHOTO/Michael B. Thomas)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.