5 biztos jele annak, hogy nincs jó helyen az összekuporgatott pénzed

Az őrült pénzügyi botrányok hónapjait éljük február vége óta Magyarországon. Már nem csak az utca embere nem tudja követni az eseményeket, hanem azok az újságírók, politikusok és szakértők sem, akiknek a feladata lenne az ügyek követése.

Heti rendszerességgel kerülnek elő a sokmilliárdos botrányok, először a Buda-Cash, aztán a Hungária Értékpapír, aztán az egészen szövevényes Quaestor, a bankokat megkárosító Lombard Kézizálog, legutóbb pedig a nagyon primitív piramisjátékot szervező Kun-Mediátor. De tavaly is volt egész nagy bankcsőd (Széchenyi Bank, Orgovány takarékszövetkezet), két nagy piramisjáték (Cívis Globál és Fortress), szóval nagyon történnek a dolgok.

Hát semmilyen megtakarítás nincs már biztonságban?! Eljött az ideje, hogy megkezdjük a tapasztalatok összegzését.

Gyanús, ha:

1. Ha becézik a cégvezetőnőt

2. Ha focicsapatba öli a pénzt a cégvezető férfi

  • Quaestor / Tarsoly Csaba: Győri ETO
  • Civis Globál Brókerház / Kis Sándor: Ebes FC
  • Fortress / Szabó-Forrai Zsolt: Fortress Felsőtárkány SC
  • Lombard Kézizálog / Bíró Péter: Lombard Pápa

3. Ha politikushoz vagy az államhoz van köze a cégnek

Sokan azt gondolhatták, hogy azért is tuti a Széchenyi Bank, az Orgovány, a Quaestor, a Hungária vagy a Kun-Mediátor, mert milyen jó kapcsolataik vannak a kormánypárttal. A Quaestor mintha a NER mintatanulója lett volna: stadiont építettek, a keleti nyitásban aktívak voltak, aztán utólag kiderült, hogy még külügyminisztériumi pénzt is kezeltek, a titkár a főügyész lányával járt – mi kell még?

Ez most kiderült, hogy nem elég. Az állami vagy önkormányzati pénz egyébként is tökéletes forrás a piramisjátékoknak, mivel esélyes, hogy ritkán fognak hozzányúlni, mint egy magánbefektető tenné.

Bár az is igaz, hogy a kormánypárt nem hagyta teljesen cserben azokat, akiket az ő védelmük ígérete megtévesztett: a Széchenyi Bank betéteseit felerészben kifizette az állam a mi pénzünkből, a Quaestor kötvényeseinek kárpótlását pedig először a jogi szakvéleményeken átgázolva kierőszakolták egy visszamenőleges törvénnyel, megötszörözték, és aztán rátolták a bankokra és az adófizetőkre.

4. Ha nem több általad megkeresett pénzügyi szakértő, hanem a szomszédod ajánlja a befektetést

Itt egyedül a Buda-Cash a kakukktojás, őket viszonylag szofisztikált és innovatív cégként tartották számon korábban a legális brókercégek között (bár a Megatrend nevű, hozamgarantált, de nem tőkegarantált terméküket sok szakértő gyanúsnak tartotta).

Mindenesetre az utóbbi évek összes piramisjáték-szerű csalása a Fortresstől a Quaestoron át a Hungáriáig és a Kun-Mediátorig olyan embereken alapult, akik a saját ismerőseiket beszélték rá, hogy bízzák megtakarított pénzüket a csaló cégekre. Vagy ügynökökön, akik a saját ismerőseik ismerőseiig, vagy akár hideghívással teljesen ismeretlenekhez is eljutottak. Nem érdemes: ha mi keressük fel a független pénzügyi tanácsadót – lehetőleg nem is egyet –, akkor szinte biztos, hogy jobb döntést fogunk hozni, mintha ők találnak meg minket.

5. Ha nem tudod, hogy mibe fektetik a pénzedet, ha nincs MNB-s engedélye a cégnek arra, amire felveszik tőled a pénzt, ha kiugróan nagy jutalékot szednek le rólad, ha kiugróan magas és garantált hozamot ígér a befektetés, ha a megvásárolt pénzügyi eszközt nem védi betét- vagy befektetésvédelmi alap, ha néhány milliós alaptőkéje van a pénzügyi szolgáltatónak

Vagy ha a cég irodája úgy néz ki, mint egy húszezres alföldi város utazási irodája, és úgy hívják, hogy

KUN-MEDIÁTOR.

kun_mediator_karcag_2

(Igaz, az ebben a pontban foglaltak nem számítanak újdonságnak.)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.