A Business Insiderben jelent meg az Associated Press bombasztikus, hatásvadász videóriportja. A riport szerint Magyarország az EU leggyengébb láncszeme, ahová özönlenek az afrikai menekültek. A menekültek ráadásul egy jogi kiskaput kihasználva akadálytalanul juthatnak el Németországba vagy Franciaországba.
Az anyagról megkérdeztük a riportban is megszólaló Magyar Helsinki Bizottságot. Szerintük több csúsztatás és konkrét hazugság is elhangzik a riportban.
Egyfelől tényszerűen nem igaz, hogy az ide érkező menedékkérők többsége frankofón afrikai lenne. Bár érkeznek afrikai, esetenként természetesen frankofón afrikai menekültek is, ennek ellenére
"túlnyomó többségben vannak az afgánok, szírek és irakiak, akik február óta együtt több mint kétharmadát adják a menedékkérőknek,"
ráadásul ők nem migránsok, hanem konkrétan háborús menekültek. A Helsinki szakértője szerint ezt a két fogalmat is alaposan keveri a riport. A legnagyobb baj a Helsinki szerint azonban a riportban megszólaló Frontexes - ez az EU közös, koordinált határőrsége - szakértőjének az állításaival van, amelyik
"vagy konkrétan hazugság, vagy nagyon durván kiragadták a kontextusból, és statisztikailag is cáfolható."
A szakértő azt állítja, hogy több évvel ezelőtt Magyarország úgy változtatta meg a szabályozását, hogy ne lehessena menedékkérőket fogva tartani. Természetesen némi valóságalapja van a mondandónak, csak éppen nem úgy és akkor igaz, ahogy az elhangzik. Az Európai Bizottság, az UNHCR és civil szervezetek együttes kritikájának a hatására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megszüntette azt a gyakorlatot 2013 elején, hogy idegenrendészeti őrizetbe teszi a menedékkérőket, de helyette 2013 júliusától bevezette a menekültügyi őrizetet. Ez egy nagyon hasonló őrizeti forma, csak már EU-konform jogi alapokon. A menedékkérők így 2013 közepe és 2014 vége között is masszívan kerültek őrizetbe hosszú hónapokra. A Helsinki számai szerint mintegy hétezren, másfél év alatt. Összehasonlításképpen, Magyarország 18 ezer embert tart börtönökben.
A riportban erre a technikai változásra hivatkoznak "loophole"-ként, joghézakként, tehát hogy Magyarország senkit nem vesznek őrizetbe, miközben ez lenne a "norma" az EU-ban. Persze az állítás másik fele sem igaz, az uniós jog csak kivételes esetben, végső eszközként teszi lehetővé a menedékkérők fogvatartását és Magyarország kimagaslóan szigorúan alkalmazta ezt az elmúlt években. Az való igaz, hogy idén a korábbiakhoz képest jóval kevesebb menedékkérő kerül őrizetbe, aminek a pontos okát a Helsinki munkatársai sem tudják.
A legnagyobb probléma azonban azzal az állítással van, miszerint miután ezek a menedékkérők tömegesen megkapják a menekült státuszt, utána szabadon kóricálhatnak az Európai Unió területén.
Ezzel szemben "a számok azt mutatják, hogy frankofón afrikai menedékkérők jellemzően soha nem kapnak menekült státuszt Magyarországon."
Magyarország amúgy is az EU legszigorúbb tagja ebből a szempontból, "az év során elbírált menekültügyek mindössze tíz százalékában döntött úgy a BÁH, hogy menekült vagy oltalmazott (a menekülthöz hasonló, de gyengébb) státuszt ad a kérelmezőnek, úgy hogy már tavaly is a kérelmezők jelentős része (bár még nem többsége) érkezett Afganisztánból és Szíriából."
Tehát pont az ellentettje igaz annak, mint ami elhangzik. Az arra egyértelműen "érdemes" menedékkérők, akik polgárháború és üldöztetés elől menekülnek, sem kapnak védelmet a restriktív gyakorlat miatt. A riport egyszerűen összekeveri azt, hogy valaki menekült- vagy oltalmazott státuszt kap azzal, hogy valaki illegálisan továbbáll az országból, a legtöbb esetben a kérelmének az elbírálása előtt.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.