Bár gyakran autózok végig a Budakeszi úton, és láttam, mennyire összetörtek a fák a téli jegesedésben Budapest környékén, igazán csak egy családi Rám-szakadék túra során, pár hete kaptam teljes képet arról, mi is történt a budai, pilisi erdőkben. Sokkoló látványt nyújtanak a fehér, szálkás törések mindenütt, az össze-vissza borult fák, a zuhantukban a bokrokat, facsemetéket szétzúzó letört ágak, kidőlt nagy fák nyomai. Komoly késztetést éreztem arra, hogy feltűrjem az ingujjam és nekilássak rendet rakni, elvinni a lehullott ágakat, felaprítani a kidőlt fákat, mint otthon a kertben.

Másrészt viszont az erdő nem kert.

Már tavasz van, bújnak elő a levelek, az aljnövényzet kis növényei. Röpködnek a rovarok, rohangálnak a bogarak, mindenütt boldogan röpködnek, ugrálnak a madarak, és úgy általában folytonos szextől izzik az egész erdő, a mikro- és makrovilág egyaránt. Istenem, az a fa eddig függőleges volt, most meg vízszintes, de az élet ettől még megy tovább. Vajon akarja egyáltalán az erdő, hogy az ember bármit is segítsen neki?

Az összezúzott erdők kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. Feltettem három kérdést, kaptam három választ:

1, A káresemény maga a természet, az élővilág számára jelent-e extra károsodást? Józan paraszti ésszel úgy gondolnám, hogy a kidőlt fák majd elkorhadnak, ami ki tud hajtani, kihajt, a földből meg majd kinőnek az új fák, a rovarok, gombák, fényigényesebb növények még profitálnak is a nagy fapusztulásból. Felfogható az esemény úgy, hogy nem természeti kár esett (mint egy savas eső,vörösiszap-áradás vagy atomkatasztrófa miatt), csak az ember számára fontos esztétikai értékek sérültek átmenetileg, meg persze a balesetveszély nőtt meg a turistautakon?

Az érintett erdők faállománya komolyan károsodott. Mivel az erdő egyszerre tölt be védelmi, közjóléti és gazdasági funkciót, az egyik vagy másik funkció károsodása hatással van a többi szerepbetöltésére is. Az erdők kezelése során az erdei életközösség egészére és az erdő minden funkciójára tekintettel kell lenni. Az erdőnek ugyanúgy fontos a munkahelyteremtésben vagy a rekreációs lehetőségekben betöltött szociális szerepe, mint a faanyag fenntartható hasznosításával kapcsolatos vagy a védett élőlényeknek élőhelyet biztosító funkciója. Pont a jégtörés a természeti kár, mivel a természeti jelenségek egyike okozta (hasonlóan a szél vagy acsapadékhiány vagy –többlet által okozott károkhoz). A kérdésben említett vörösiszap- vagy atomkatasztrófa nem természeti, hanem ember által okozott antropogén vagy indusztriális károk.

2, A faszedés, biztonsági munkák, kerítések helyreállítása nem okoz-e nagyobb kárt a gépek bejárása, olajcsepegtetése, a zajártalom, az élőhelyek megzavarása, a taposás miatt az állatvilágban és az aljnövényzetben, mint maga a vihar? Gyakorlatilag egy teljes "lejárás" lesz az érintett erdőkben, ha jól értem, annyi munkát végez el most hirtelen az erdőgazdaság, annyi emberi behatást gyakorol az élővilágra, mint amennyit évek alatt szokott.

Nem, mivel az erőgazdaság józan gazdaként most a normál munkák egy részét későbbre ütemezi, ezáltal az adott év alatt csak az egy évnek megfelelő munkát végzi el, tehát a hatás nem vagy alig nagyobb, mint más normál években! A sérült fákat a károsodás mértéke szerint kategóriákba soroljuk és a természetvédelmi szempontok miatt bizonyos kategóriákba tartozó sérült fákat vissza kell hagynia területen, illetve mozaikszerűen maradnak vissza olyan területek, amelyeken kárfelszámolás pontosan természetvédelmi szempontból nem lesz. Ez biztosítja a szükséges, sőt a korábbinál nagyobb mértékű – élővilág számára élőhelyet jelentő – korhadt faanyag jelenlétét, ugyanakkor nem minősül az előző évtizedek alatt megtermelődött vagyon elvesztegetésének, mert a károsodott faanyag piacilag értékesebb részét hasznosítjuk. Ez nem minődül többlethasznosításnak, hiszen a normál fakitermeléseinket elhalasztjuk, átütemezzük. Mindezek mellett a kárfelszámolás során a lehető legtöbb helyen kíméletes fakitermelési technológiákat alkalmazunk, mint a lovas fogattal vagy kötélpályával történő faanyag mozgatás.

3, Számszerűsíthetően, forintosíthatóan a PPZRT. számára jelent többletköltséget a káresemény az idei működésben, vagy a kimentett fa értéke nyújt fedezetet a munkákra? Ha lehet, szeretném kikérni a pontos számokat is: hány forintba kerül a kárelhárítás, hány forint bevétel származik a faanyagból. A költségvetéstől jutott vagy jut forrásokhoz a cég a kárrendezéshez?

A 2014. december eleji ónos eső következtében a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterület mintegy harmadát, 20 ezer hektárt borított jég. Ebből mintegy 8-9 ezer hektár károsodott súlyosan. Ezen belül várhatón 100 hektár fölött lesz az a terület, ahová mesterségesen új erdőt kell ültetni. Fenti területen a jégkár által károsított fatömeg 300 ezer köbméterre becsülhető. Ez jelenti a letört ágakat, törzstörött és ezért kivágandó vagy a gyökerestül kifordult fákat. Felméréseink szerint ennek a mennyiségnek szűk harmada, mintegy 85-90 ezer köbméter lesz a hasznosítható faanyag. A többi az erdőterületen marad, részben vékony ágak formájában az egész érintett térségben, másrészt vastagabb fekvő és lábon álló holt faanyagként a talaj- és természetvédelmi szempontok szerinti hálózatban. A Pilisi Parkerdő Zrt. éves fakitermelési volumene 200 ezer köbméter körüli. A jégkár következtében ez a mennyiség nem nő, hanem az összetétele változik. Az érintett térségben a tervezett fakitermeléseket elhagyjuk, helyettük a károsodott faanyag elszállítására csoportosítjuk át a rendelkezésre álló erőforrásokat. A faanyag értékesítéséből származó árbevételnek nemcsak a kármentesítésre és az azt követő helyreállításra, hanem a közjóléti tevékenységre, az erdei turisztikával kapcsolatos feladatok egy részére, a vagyonvédelmi feladatokra, a szakmai feladatokra,az erdei infrastruktúra fenntartására és folyamatos megújítására vagy például a lakosság által illegálisan kihordott szemét összegyűjtésére és elszállítására is fedezetet kell nyújtania. Fentiek alapján a feltett kérdést máshogy kell értelmezni. A károsodott faanyag kitermelése többletköltséget jelent. A sérült, feszülő, dőlt, nehezen megközelíthető helyen lévő faanyag elszállítása többlet munkaigényű és ennek következtében magasabb költséggel végezhető el. A sérült faanyag emellett jellemzően alacsonyabb minőséget képvisel (legnagyobb része tűzifa), így csak alacsonyabb áron értékesíthető. A károsodott faanyagon a magasabb kitermelési költség és az alacsonyabb érték miatt kisebb a fedezet.Pontos számokat nehéz mondani, mivel a mennyiségekre nagyon sok előre nem látható körülmény van hatással, mint például a következő időszak időjárása, ami az eleve sérült faállományban további pusztulást okozhat, de ugyanígy említhetők a várhatóan megjelenő különböző gomba és rovar fajok is. A kárösszeget nagyban befolyásolja a mesterségesen ültetendő terület nagysága, melynek pontos mérete a sérült faanyag elszállítása után állapítható meg pontosan. A károsodás nagyságrendje miatt mindezek a munkák 2016-ban is zajlanak majd, ezek lezárultakor vonható majd pontos mérleg. A Pilisi Parkerdő Zrt. nem a költségvetésből támogatott, hanem gazdálkodó szervezet, költségvetési forrást a kárrendezéshez nem kapott.

Ez hát az összetört erdők kezelőjének álláspontja. Nekem még emésztgetnem kell egy ideig, hogy ma már az erdő sem létezhet háborítatlanul és a természetvédelmet nem az jelenti, hogy hagyom békén az egészet, ahogy van, és néha óvatosan bemegyek kirándulni, hanem kitermelem a fát és mesterségesen telepítek újra csemetéket, ha kitöri őket a vihar vagy a jég. Tényleg ennyire bele kell nyúlkálnunk mindenbe? Szerintetek?

(fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.)