Egy norvég iskolában már negyven éve eltörölték a tantárgyakat, és a siker óriási

Világszerte médiaszenzáció lett a finn ötletből, hogy az ország oktatási rendszerében eltörölnék a tantárgyakat, és helyette témák köré építenék fel az oktatást már általános iskolától kezdve. Azóta kiderült, hogy ez így ebben a formában persze nem is igaz. Mint a Nyest megírta, a 2016-tól életbe lépő változások nem a tantárgyak teljes eltörlését jelentik, hanem egy olyan megközelítést, ami jobban fog az általános kompetenciákra fókuszálni és a hangsúlyt a tantárgyak közötti nagyobb átjárhatóságra fektetik majd.

A jelenségalapú oktatást kísérleti jelleggel fogják bevezetni, projektek mentén fogják megszervezni, és a cél az, hogy több tanár irányítása alatt több tantárgy tudásából építkezve hozzanak létre valamit. Hogy milyen témában, mennyi idő alatt, milyen formában kell megvalósuljon mindez, abban a tanárok teljesen szabad kezet kapnak, az egyetlen feltétel, hogy a diákoknak is bele kell folyniuk a tervezésbe.

Ez a megközelítés, bár forradalminak tűnik, annyira nem is új. A Quartz cikkéből kiderül, hogy hasonló jelenségalapú oktatás zajlik már egy norvég iskolában több mint negyven éve, hatalmas sikerrel.

Az oslói Ringstabekk iskolába 425 diák jár, akik 13 és 16 éves kor közöttiek. Az iskola ötletét még a hetvenes években a tanároknak az a felismerése szülte, hogy a diákok nem igazán figyelnek arra, amit az iskolában tanítanak nekik. Egy dán oktatási szakember, Knud Illeris munkássága adta az ötletet, hogy tantárgyak közötti átjárást biztosító módszerekkel kéne próbálkozniuk. A nyolcvanas évektől kezdve pedig ez az irány határozta meg az oktatást az iskolában. Apróbb változások folyamatosak a tanrendben, de az alapelv a tantárgyak közötti átjárhatóság maradt.

Óra az iskolában (via ringstabekk.net)

A tanárok már eleve úgy jelentkeznek ide dolgozni, hogy tudják, nem csak saját szakterületükkel kell foglalkozniuk, hanem más képzettségű kollégáikkal multidiszciplináris tanárcsapatokat alkotnak.

Egy ilyen csapatban 4-6 tanár van, akik 60-75 diákkal foglalkoznak. A tanárok közösen állítják össze a diákok heti menetrendjét, és saját tanítási tervüket is, amit közben hozzáigazítanak a nemzeti tantervhez és az iskola vezetőinek elvárásaihoz. Az iskola számos tantárgyakon átívelő oktatói eszközt alkalmaz, például ilyen a történeti szálak felépítése vagy a különféle szerepjátékos feladatok. Fontos a tanárcsoportok közötti kommunikáció is, ezzel érik el, hogy miközben nincs egységes tanterv az iskolában, a diákok más-más módszerekkel ugyan, de a végén mind hasonló megszerzett tudással és tapasztalatokkal távozhassanak.

A Quartz példákat is említ. Jellemző feladat nyolcadikban, hogy a 13-14 éves diákoknak meg kell tervezniük, hogyan indítsanak expedíciót a Himalájára. A felkészüléshez térképeket kell tanulmányozniuk, megismerkedniük a klímával, a földrajzi viszonyokkal, közben össze kell állítaniuk, hogy mit vinnének magukkal, költségvetést készíteniük, sőt, angol nyelven még támogatást kérő levelet is kell írniuk.

(ringstabekk.net)

Az iskolában szinte minden feladat kis csoportban zajlik, egyszerűen azért, mert a tanároknak meggyőződése, hogy a diákok sokkal többet tanulnak akkor, amikor épp beszélgetnek és közösen gondolkodnak, mint amikor csak csendben merednek maguk elé.

Egy másik gyakran előkerülő téma, jellemzően tizedik osztályban, a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Ennek feldolgozására is többféle módszer létezik. Van, hogy a diákokra a helyi önkormányzat egyik közigazgatási feladatát szabják ki, és tanácsadóként kell dolgozniuk. Jelentést kell írniuk arról, hogyan alakítanák az adott terület közlekedési vagy energetikai felhasználását, hogyan tennék azt felhasználóbarátabbá.  Ilyen modellek megalkotásához környezeti ismeretek mellett pénzügyi, matematikai és tervezési tudásra is szükség van.

A diákoknak jellemzően nincs fixen megszabott heti órarendje., csak azt szabják meg a nemzeti kerettanterv alapján, hogy mennyi időt kell az iskolában tölteniük. A többit a tanáraikkal beszélik meg.

(via ringstabekk.net)

Az iskola ugyanakkor illeszkedik a nemzeti kerettantervhez, azaz a diákok ugyanúgy kapnak például osztályzatokat, mint más iskolákban, és ugyanúgy részt vesznek az országos vizsgákon, mint amilyen a középiskolát lezáró érettségi. A statisztikák azt mutatják, hogy az iskola tanulói ezeken a vizsgákon rendre az ország legjobbjai között szerepelnek. Ennek egyik magyarázata éppen az, a Ringstabekk diákjai sokkal elkötelezettebbek, mint a többiek. Az iskolai projektek annyira magukkal ragadják őket, hogy sokszor a szünetekről is lemondanak.

Általában a szülők is nagyon elégedettek az iskolával, azt érzik, hogy az iskola az életre készíti fel a gyerekeket, mert a kötelező tudás átadása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciák fejlesztésére is. Az iskola igazgatója mondta minderről a Quartz cikke szerint:

„Mi nem számológépeket fejlesztünk, hanem emberi lényeket.”

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.