Megjelentek a márciusi adatok arról, hogy hol tartják a magyarok az értékpapírjaikat. A brókerbotrányok – amik közül igazából csak a Buda-Cashé volt klasszikus nagy brókerbotrány – miatt leginkább az most az érdekes, hogy vettek-e ki pénzt a háztartások, cégek vagy mások tömegesen a brókercégekből (összefoglalóan: befektetési szolgáltatóktól). Emlékezzünk vissza, a Buda-Cash-ügy február végén robbant be elég váratlanul, és márciusban a csapból is ez a téma folyt.

Volt-e ennek hatása?

A számok szerint nem.

A brókercégeknél a február véginél 24 milliárd forinttal több, összesen 1767 milliárd forint értékben tartottak értékpapírokat magyar szereplők március végén. Ez ugyan nagy esés a december végi 1953 milliárd forinthoz képest, és a mostani növekedés nem jelenti azt, hogy pénz áramlott volna be a brókercégekhez – a növekedés a hozamokból is adódhatott –, továbbá a bankoknál eleve több értékpapír van és ez dinamikusabban is nőtt, de mégis: a helyzet gyakorlatilag változatlan, nem lehet alapvető változásokról, tömeges tőkekivonásról beszélni.

Érdekes lehet az is, hogy a brókercégek tőzsdei forgalma is jelentősen nőtt márciusban:

Ez utalhat arra is, hogy a befektetők – akik megbízásokat adnak a brókercégeknek – idegesek lettek, esetleg átmenetileg átrendezgették a portfólióikat. Például átvitték értékpapírjaik egy részét más cégekhez, hogy jobban megosszák a kockázatokat, vagy néhány napra készpénzre váltottak, amíg meg nem nyugodtak a kedélyek.