A Klebelsberg Központ az Ortutay Gyula Kollégiumtól is elvenné a nevét

A Délmagyar arról ír, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a Ságvári-gimnázium után újabb fronton nyitott harcot a józan ésszel szemben, most a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium nevéből töröltetné a névadót. A Klik az MTA "a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló állásfoglalására" hivatkozik, szegedi ellenzéki politikusok hevesen ellenzik a javaslatot.

"Ki lesz a következő? Radnóti Miklós, Juhász Gyula vagy József Attila? Már a Ságvári-ügyben is teljesen érthetetlen volt, amit a kormányzat művel. Ortutay Gyula esetében ez még kevésbé érthető, hiszen aki ismeri az életrajzát, tudja, hogy tudósember volt,"

mondta Botka László polgármester a Délmagyarnak. Az MTA - akadémikus történészek által is sokat támadott - állásfoglalásában Ortutay Gyula nem is szerepel sem a tiltott, sem a nem használható, sem a nem ajánlott kategóriában, csak életrajzi adatokat sorolnak fel.

ÖRÜLET!

A terv tökéletes példája a kormány egybites, fekete-fehér gondolkodásának. Ortutay Gyulának, a politikusnak voltak megkérdőjelezhető döntései, de Ortutay Gyula, mint a magyar néprajz tudós művelője mindenképp megérdemli, hogy emléke maradjon.

Ortutay Gyula, via OSZK

Ortutay Gyula Szabadkán született, de fiatalkora Szegedhez köti. Apja, Ortutay István a Szegedi Napló szerkesztője volt, Ortutay a szegedi piaristákhoz járt gimnáziumba, majd a szegedi egyetemen tanult. Itt kötött életre szóló barátságot Radnóti Miklóssal és Sík Sándorral szövetkezve egyik alapítója volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának is. A kollégium adta ki Radnóti Miklós két verseskötetét és doktori értekezését is.

Olyan, a Klik számára gyanús dolgokkal foglalkozott, mint folkorisztika, népmese-gyűjtés és falukutatás. 1935-től a Magyarságtudomány című folyóiratot szerkesztette, és egészen a német megszállásig a Magyar Rádió irodalmi osztályán dolgozott. A német megszállással - megfelelve az új magyar alaptörvény preambulumának - illegalitásba vonult és lemondott minden állásáról.

Belépett a Független Kisgazdapártba, és 1944-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre kérésére készítette el az FKgP művelődés- és oktatásügyi programját. 1945-ben kisgazda színekben bejutott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, sőt a Nagy Ferenc vezette kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Ezt a tisztségét az egyre inkább a kommunista párt irányába tolódó Dinnyés- és Dobi kormányokban is megtartotta. 1950-ig volt miniszter, a legsötétebb Rákosi években nem. Ha ez lenne a "bűne" a Klik szerint, akkor Nagy Imre nevét sem viselhetné semmilyen közterület vagy közintézmény, ő ugyanis még 1952-ben is miniszterelnök-helyettes és begyűjtési miniszter volt.

Politikai szerepe 1950 után a művelődéspolitikára korlátozódott, 1957-től az ELTE rektora, ahol elég sok professzor kirúgását aláírta - emiatt el is maradt a 2010-es szoboravatása az egyetem kertjében -, 1963-től pedig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke volt.

De a szegedi kollégium nem a politikus, hanem a tudós Ortutay Gyuláról van elnevezve.

És a tudósi pályafutása sokkal kevésbé zavaros, mint a politikusi pályája. 1946 óta a néprajz professzora az eltén, 1949 és 56 között a legfontosabb hazai néprajzi-antropológiai folyóirat, az Ethnographia főszerkesztője, 1950-től pedig a hazai néprajzi kutatásokat a világnak bemutató, idegen nyelvű  Acta Ethnographica szerkesztője. A hatvanas évek végén megszervezi, hogy az MTA-n belül jöjjön létre az önálló Néprajzi Kutatócsoport. Szinte minden jelentős néprajzi szöveggyűjtemény szerkesztésében részt vett. Közben a körülmények ellenére nem csak a szovjetek, de a nyugati világ felé is nyitva hagyta a néprajzkutatások kapuját, az International Society for Folk Narrative Researchnek is alelnöke volt.

A Magyar Néprajzi társaság háromévente kiosztott emlékdíja a nevét viseli.

Update 12:29 - Pelle János írt remek kritikát 2010-ben Ortutay Gyula ellentmondásos személyiségéről, amelyik a naplóiból kirajzolódik, érdemes elolvasni.