Nemes László: Ha meghal a film, jön a harmadik világháború

Tbg
a hetedik művészet
2015 május 27., 14:38
comments 308

„A digitalizáció a filmművészet történetében az első technikai fejlesztés, amely valójában visszalépést jelent, és akár a mozi halálához is vezethet, ha pedig ez bekövetkezik, akkor lehet készülni a harmadik világháborúra, mondta Nemes László a Die Welt című német lapnak.”

- írja az MTI.

A jelen pillanatban legsikeresebb magyar filmrendező, Nemes László Lars von Triert és Tarr Bélát egyszerre megszégyenítő ortodoxiával beszél a filmezésről, a világról és a művészetről.

„A digitalizációval elveszítjük a mozit.”

A „celluloid kémiája” azt eredményezi, hogy „valami mindig mozgásban van”, a digitális kép pixeljeivel ellentétben „a film szemcséi mozognak”, és ez az egyik oka a mozizás „hipnotikus” élményének. Továbbá a hagyományos filmnek ez a szemcsés jellege lehetőséget ad a nézőnek arra, hogy távolságtartóan viszonyuljon a filmvásznon zajló történésekhez, míg a digitális képek esetében a néző úgy érzi, hogy benne van a jelenetben.

„A digitalizáció minden tekintetben értékvesztés. A mozi történetében először egy fejlesztés valójában visszalépést jelent” – mondta Nemes László, aki harcolni fog azért, hogy filmjét celluloid kópián mutassák be, mert „meg kell őrizni a mozi varázsát”.

„Ha a celluloid tíz év múlva halott lesz, akkor felhagyok a filmezéssel.”

„Különben is készülhetünk a harmadik világháborúra, ha meghal a mozi.”

A Saul fia elkészítéséről elmondta, hogy nem sikerült koprodukciós partnereket találni Németországban, Ausztriában, Franciaországban vagy Izraelben. A kiszemelt partnerek arra hivatkozva utasították el a felkérést, hogy nem bíznak benne mint rendezőben és túl nehéznek tartják a témát egy első filmhez.

Csak a Filmalap támogatta a filmet

A Magyar Nemzeti Filmalap viszont „minden elképzelhető szempontból segített”, és végül az 1,5 millió eurós (357 millió forint) költségvetés 70 százalékát az alap támogatása, 20 százalékát adókedvezmények, 5 százalékát pedig a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) támogatása révén lehetett összeállítani – mondta a rendező.

A németeknek nem kellett

A Saul fiát először a berlini nemzetközi filmfesztiválra, a Berlinaléra nevezték, ahol azonban nem válogatták be a versenyfilmek közé, hanem csak a Panorama szekcióban kínáltak helyet. A döntést nem indokolták, de érezni lehetett, hogy „nagyon tétováznak” – mondta Nemes László.

A filmet „minden ország megvásárolta, még a marslakók is”, de németországi forgalmazó nem akadt.

„Hogyan birkóznak meg ezzel a németek?” – vetette fel Nemes László. Arra a megjegyzésre, hogy a németek igen büszkék arra, hogy feldolgozták történelmüket, a rendező azt mondta, hogy joggal büszkék erre. „Annál is meglepőbbek ezek a reakciók.”

K Ö Z L E M É N Y

A 444 Mozgóképesztétikai Tanácsa (MKET) elhatárolódik Nemes László filmről alkotott gondolataitól amellett, hogy a Cannes-i sikerekhez természetesen gratulál.

„A film már akkor meghalt, amikor hangsávot kapott az első 8 milliméteres tekercs, és megjelent a hangosfilm”

– áll rövid, egymondatos közleményükben.

Kisvártatva a 444 Fotográfia-művészeti Tagozata (FMT) is reagált az interjúra és az MKET közleményére. Az FMT elhatárolódik mind Nemes, mind az MKET állásfoglalásától, mint fogalmaznak:

„Miért kell másodpercenként 24 darabot megnézni hosszú órákon keresztül, amikor egyetlen kép is el tud mesélni egy történetet?”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.