A románok 9 százalékra csökkentették az élelmiszerek áfáját

Hatályba lépett Romániában a csökkentett áfakulcs kiterjesztéséről szóló kormányrendelet, így már nemcsak a kenyér, hanem valamennyi élelmiszer esetében 9 százalékos áfakulcsot kell alkalmazniuk a gyártó és forgalmazó cégeknek.

A többi termék általános forgalmi adóját 2016 január elsejétől tervezi a mostani 24-ről 20 százalékra csökkenteni a román kormány: ehhez a parlamentnek még júniusban, fél évvel a hatályba lépése előtt el kell fogadnia az előírást tartalmazó új adótörvénykönyvet.

A csökkentett áfakulcs kiterjesztésétől 12 százalék körüli árcsökkenést várnak az élelmiszerszektorban. A 9 százalékos áfakulcsot alkalmazzák Romániában hétfőtől az alkoholmentes italokra és minden olyan élő állatra és növényre, amit az élelmiszeripar hasznosít.

Az áfacsökkentés június elsejei hatályba lépése az ortodox pünkösdre esett, de a romániai hipermarketek alkalmazottai még a hétfőre virradó éjszaka is dolgoztak: nyitásig ki kellett cserélniük az élelmiszerrészlegek összes árcéduláját.

Mugur Isarescu, a román nemzeti bank kormányzója azt mondta: az áfacsökkentés miatt „néhány negyedévig” negatív tartományba kerül az infláció, de ez szerinte nem veszélyes, nem nevezhető „igazi deflációnak”. Az árcsökkenést nem túltermelés vagy a kereslet csökkenése okozza, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy gazdasági hanyatlást és munkanélküliséget idézzen elő – mondta.

Romániában az idei év inflációs várakozását az eredetileg közzétett 2,6 százalékról 0,7 százalékra mérsékelték az áfacsökkentés bejelentése után.

Az Európai Bizottság és az IMF több nyilatkozatban aggódott a román adócsökkentések miatt, arra hivatkozva, hogy az intézkedések jelentősen megnövelhetik az államháztartási hiányt. Az EB szerint 2016-ban a román deficit elérheti a GDP 3,5 százalékát. A tavalyi évet Románia 1,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárta (ESA 2010 módszertan szerint).

De Bukarest az áfacsökkentés fogyasztásnövelő és gazdásági növekedést serkentő hatásában bízik, ami az adóbevételeket is emelné. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azzal számol, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentése év végéig 0,6 százalékos GDP-többletet eredményez.

Románia az idei első négy hónapot a GDP 0,85 százalékának megfelelő államháztartási többlettel zárta. Victor Ponta miniszterelnök szerint az EB aggodalmai alaptalanok, kormánya máris rendelkezik az élelmiszerek áfájának csökkentésével keletkező bevételkiesés fedezetével.

Több pénz marad a családoknál

Nem csak az áfacsökkentés miatt, hanem azért is, mert Klaus Iohannis román elnök kihirdette a gyermeknevelési pótlék megkétszerezéséről szóló törvénymódosítást, amit az ellenzék kezdeményezett.

A parlament május 20-án szavazta meg, hogy a gyermeknevelési pótlék 42 lejről (kb. 3000 forint) a duplájára, 84 lejre emelkedjen.

A javaslat elfogadása meglepetést okozott, miután Victor Ponta miniszterelnök kifogásolta, hogy a kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem jelölte meg, milyen forrásból fedezzék a juttatás emelését.

A román kormány további módosításokat tervez a gyermeknevelési pótlék esetében. Ponta azt akarja, hogy jövedelemarányosan kapják a családok a gyermekek után járó juttatást, de egyes vélemények szerint ez alkotmányellenes lehet.

Iohannis lépése várható volt, hiszen az elnök már korábban bejelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, és ha idejében megérkezik az elnöki hivatalba a törvénytervezet, a nemzetközi gyermeknap alkalmából fogja kihirdetni. Iohannist az ellenzéki PNL juttatta az elnöki székbe a tavalyi államfőválasztáson.

Romániában alanyi jogon minden kiskorút megillet a gyermeknevelési pótlék. A szociáldemokrata Ponta szerint igazságtalan lenne, hogy minden család egyformán részesüljön a pótlékból, és változtatni akar a jelenlegi rendszeren a jövedelemarányosság elve szerint.

Csakhogy Asztalos Csaba, a romániai országos diszkriminációellenes tanács elnöke és Alina Gorghiu ellenzéki liberális pártvezér is úgy vélte, hogy ez alaptörvénybe ütközik, mert az alkotmánybíróságnak volt egy döntése már 2006-ban, miszerint a gyermeknevelési pótlék alanyi jogon minden kiskorút megillet. De Asztalos szerint semmi akadálya, hogy a kormány más intézkedésekkel segítsen a szociálisan hátrányos helyzetű családokon.

Rovana Plumb munkaügyi miniszter a múlt héten bejelentette: kikéri a taláros testület álláspontját, mielőtt a kormány döntene a további változtatásokról. (MTI)