Jövő szerdán tartják a szavazást arról a határozatról az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, amely a magyarországi helyzetet értékeli. A végleges napirendtervezettel együtt pénteken tette közzé az EP a frakciók által beterjesztett szövegtervezeteket. A szerdai szavazás előtt még hétfőig nyújthatnak be a képviselők módosító indítványokat.

A "magyarországi helyzet" megjelölés alatt a frakciók, ahogy a májusban tartott plenáris vitában is, két témára összpontosítanak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra.

A legnagyobb frakcióval rendelkező és a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt határozati javaslata hangsúlyozza, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt erről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és pár nappal később tudatta az EP-vel, hogy kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.

A tervezet arra is kitér, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak, és, hogy a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak Arról is említést tesznek, hogy Magyarország példátlan migrációs kihívással néz szembe a Nyugat-Balkánon át érkező menekülthullám miatt.

A néppárt javaslata mérföldkőnek nevezi az európai alapjogok történetében a halálbüntetés eltörlését, és a legkategorikusabban kijelenti, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapelveivel és az uniós joggal. A javaslat kiemeli a kormányfő abbéli felelősségét, hogy elő kell mozdítania az unió alapértékeit, és jó példát kell mutatnia.

A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete

"erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan"

továbbá sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, holott ezen a téren a tagállamoké a felelősség, és amúgy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.

A dokumentum a jobb- és baloldali szélsőségeseket is elítéli, valamint, hogy demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal.

Az MSZP-t és a DK-t soraiban tudó szociáldemokrata frakció javaslata úgy véli, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon jelentősen romlott helyzet a szabadság, a pluralizmus, az intolerancia és a diszkrimináció elleni fellépés, a bevándorlók és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a független civilszervezetek, a kisebbségekhez tartozók és az igazságszolgáltatás függetlenségének terén.

A nemzeti konzultáció nagy része a szöveg szerint nyilvánvalóan sugalmazó és szónoklat jellegű, elfogult és a bevándorlást biztonsági kockázatokkal kapcsolja össze. Emellett a javaslat idézőjelbe teszi a nemzeti konzultáció kifejezést, helytelennek, rosszindulatúnak, előítéleteket táplálónak tartja a migráció és a terrorizmus közös kontextusba helyezését. A halálbüntetéssel kapcsolatban a frakció álláspontja az, hogy az erről kialakult vita káros és veszélyes.

A liberálisok tervezete az Európai Bizottságot is bírálja, amiért nyilatkozatokon kívül más lépéseket nem tett, a nemzeti konzultációt félrevezetőnek nevezi. Elmarasztalja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsot is, amiért nem foglalkozott az üggyel. Az ALDE frakció határozati javaslata sok egyezést mutat a szociáldemokrata javaslattal. Megjegyzi ugyanakkor a nemzeti konzultációról, hogy a sugalmazó és elfogult kérdéssor sérti a demokratikus konzultáció alapelveit, nem adhat objektív eredményt, és a leállítását követelik.

A legutóbbi fejlemények a liberálisok szerint az elmúlt egy év eseményeivel együtt felvetik a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű kockázat veszélyét

A radikális baloldal képviselőcsoportja is nagyon hasonló állásfoglalást szorgalmaz, de ezen kívül amellett is hitet tesz, hogy a halálbüntetést az egész világon el kellene törölni.

Nem tér el jelentősen mindettől a zöldek javaslata sem, amely azt is kifogásolja, hogy a nemzeti konzultációval személyes adatokat is vissza kell küldeni, s ebből egyrészt kiderülhetnek a személyes politikai preferenciák, másrészt adatvédelmi elveket sért.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja terjesztette be a legrövidebb javaslatot, amely gyakorlatilag semmilyen bírálatot, ítéletet, minősítést nem fogalmaz meg sem a kormányfő halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentései, sem a nemzeti konzultáció miatt. Azt hangsúlyozza, hogy senkit sem szabad halálra ítélni, a halálbüntetés eltörlése pedig az uniós tagság előfeltétele. Rámutat arra is, hogy a tagországok szuverén jogalkotók, jogukban áll demokratikus vitákat és egyeztetéseket kezdeményezniük a választókkal. Emellett az ECR a tények figyelembevételét és a kiegyensúlyozottság szükségességét hangsúlyozza. (via MTI)