A Stockholmi Békekutató Nemzetközi Intézet(SIPRI) jelentése szerint 2014 egy különösen durva év volt, hiszen az elmúlt másfél évtizedben nem volt egyetlen év sem, amiben ennyi fegyveres konfliktus zajlott volna a világban.

Az Intézet becslése szerint 2014-ben a világ országai 1776 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre, ami a világ GDP-jének nagyjából 2,3 százalékát teszi ki.

Ebből minden emberre nagyjából 245 dollár jut.

Dőlnek a fegyverek a konfliktuszónákba

A katonai kiadások leginkább a konfliktusos régiókban, Afrikában, Kelet-Európában és a Közel-Keleten ugrottak meg. A szíriai és az ukrán konfliktus valószínűleg idén tovább fogja pörgetni ezeket a kiadásokat, ugyanakkor az olaj árának tavaly év vége óta tartó esése miatt néhány olyan országban, amelyeknek a bevételei főleg az olajból származnak, valamennyire megakaszthatják fegyverimportot.

Ázsiában és a Csendes-óceáni térség fegyverkezésében is erős növekedés figyelhető meg, de ezt leginkább a kínai fegyverkezés tolta meg. A térség más országai között egyszerre figyelhető meg növekedés és csökkenés is.

Latin-Amerikában és a Karib-térségben nem volt megfigyelhető nagyobb változás a katonai kiadásokban, Brazília még vissza is vágott belőlük valamennyivel, azonban Közép-Amerikában a drogkartellek elleni háború továbbra is hajtja a hadiipari megrendeléseket.

Az Egyesült Államok katonai kiadásai az elmúlt évek trendjeinek megfelelően tovább csökkentek. Ebben nagy szerepe van az afganisztáni kivonulásnak és a 2011-ben bevezetett adósságféknek is. Az elemzés szerint az ukrán és az iraki konfliktus viszont lassítani fog az amerikai katonai kiadások csökkenésén.

Pörög a fegyveripar

2010 és 2014 között a globális fegyverkereskedelem a korábbi időszakhoz képest 16 százalékkal nőtt. A világ legnagyobb fegyverszállótói pedig az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Németország és Franciaország voltak. Ez az öt ország lefedte a világ fegyverexportjának 74 százalékát.

Ebben a négy évben a korábbi időszakhoz képest még nagyobb mennyiségben áramlottak a fegyverek Afrikába és Ázsiába, Európába viszont kevesebb hadianyag érkezett. Viszont Ázsia és Óceánia országai a teljes fegyverexport majdnem felét, 48 százalékot húztak be.

Ázsia országai közül India, Kína és Pakisztán vette a legtöbb fegyvert. De a világ 5 legnagyobb fegyverimportőre között az első ötben ott van Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok is. Ezek közül különösen figyelemre méltó Szaúd-Arábia, amely a második legtöbb fegyvert vásárló ország helyére küzdötte fel magát, de a többi Öböl-menti ország sem sajnálta a pénzt, ha fegyverekről volt szó. A kutatóintézet úgy számol, hogy ez a trend a következő években csak erősödni fog, ami nem meglepő, ha megnézzük, hogy mekkora felfordulás van a térségben.

A tanulmány szerint a 2014-ben kirobbant konfliktusok közvetlenül kapcsolatba hozhatóak a külföldi fegyverek beáramlásával. Jellemzően ez a helyzet a Dél-kínai-tenger térségében is, ahol az egyre fokozódó kínai fegyverkezésre a környező országok is a katonai kiadások növelésével reagálnak, ami pedig még jobban fokozza a feszültségeket, ez pedig csak pörgeti a fegyveripart.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok továbbra is csak becslések, mivel nem lehet rálátni a világ teljes fegyverkereskedelmére. A valódi helyzet ennél súlyosabb lehet, mivel 2014-ben tovább csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyek hagyományos fegyverek ENSZ által létrehozott nyilvántartási rendszerének megfelelően közzéteszik a vásárlásaikat és eladásaikat. Az ENSZ tagállamainak csak negyede adott valamiféle választ a főtitkár kérésére, hogy adják meg az importjukra és exportjukra vonatkozó adatokat.

Atomfegyverek

A svéd kutatóintézet úgy számol, hogy az atomfegyverrel rendelkező 9 országnak (az Egyesült Államoknak, Oroszországnak az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának, Indiának, Pakisztánnak, Izraelnek és Észak-Koreának) 15 850 nukleáris töltete lehet, amiből 4300 darabot tartanak készenléti állapotban.

Ugyanakkor a nukleáris robbanófejek száma folyamatosan csökken, ami főleg az amerikai és az orosz leszereléseknek köszönhető. Bár a leszerelés üteme az elmúlt évtizedhez képest lassult, de a két ország a 2010-ben kötött leszerelési egyezményüknek megfelelően jelentős csökkentéseket hajtott végre. Valamint a két ország sok pénzt fordított modernizációra is.

Egyébként az USA és Oroszország teljes arzenálja még mindig a világ atomfegyvereinek 90 százalékát teszi ki.

Országonként az is erősen változó, hogy mennyire lehet átlátni, hogy mennyi atomfegyver van náluk raktáron. Például Kína továbbra is csak nagyon kevés információt oszt meg arról, hogy mennyi atomfegyvere van, de Pakisztán és India is inkább csak a rakétakísérleteiket szokták bejelenteni, míg magáról az arzenálról nem sokat beszélnek. Izrael is inkább azok közé tartozik, akik nem beszélnek sokat a nukleáris kapacitásaikról. Nem túl meglepő módon Észak-Koreáról sem lehet nagyon tudni, hogy mit halmozott fel eddig.

(Címlapkép: AFP / Mohammed Huwais)