Nyilvános vételi ajánlatot tett a Budapesti Értéktőzsde A kategoriájában lévő, a BUX index kosarába is beleszámított Danubius Hotels részvényeire a cég nagytulajdonosa, egy brit cég. Az ajánlat részvényenként 8000 forint.

Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben kivezethetik a részvényt a tőzsdéről.

A részvényesek nem járnak rosszul, 15 százalékos prémiumot kapnak a törvényi minimumhoz képest. A befektetők biztosra veszik, hogy létrejön az üzlet, mivel néhány forint híján 8000 forintra ugrott az árfolyam, egyszeri 43 százalékos ugrással. A részvény hosszú ideje nem tudott érdemben hatezer forint fölé kerülni.

A nagytulajdonos brit CP Holdings birtokolja jelenleg a részvények picivel több, mint 80 százalékát, de a Danubius saját részvényeivel együtt 84 százalékos befolyása van – ráadásul azt is bejelentették, hogy az Aberdeen Asset Managementtől megvesznek még 3 százaléknyi papírt. Ez már nagyon közel van a 90 százalékos szinthez, amikor megkezdődhet a kiszorítás.

A pesti tőzsde pedig tovább halódik.

Különösen az Egis tavalyelőtti kivezetése volt nagy érvágás (ez volt az ötödik legnagyobb részvény az OTP-Mol-Telekom-Richter négyes után), de a Molhoz tartozó TVK-t is kivezették tavaly, a BTel ellen pedig felszámolás indult. Bizonytalan lehet a jövője a Buda-Cash-es kötődése miatt az Opimus részvénynek is, ami egy változatos cégcsoportot takar.

Eközben a Norbi Update-en kívül nem volt túlzottan új szereplő (és ez is egy nagy kis cég, és az sem biztos, hogy túl jó lesz a történet vége). Nem lépett tőzsdére az állam által minél átláthatatlanabbá tenni szándékozott MVM vagy a Szerencsejáték Zrt., ahogy a magánszereplők közül a régóta emlegetett Waberer's sem, a Wizz Air számára pedig inkább London volt a logikus döntés. Nem is csoda, hiszen folyamatosan csökken a forgalom a BÉT-en.

A Portfolio.hu szerint a rezsiállamosítás miatt az Elműre és az Émászre, a német tulajdonos központosítási tervei miatt pedig a Magyar Telekomra is kivezetés várhat, további a Zwack és a Rába is könnyen úgy dönthet, hogy inkább elhagyja a tőzsdét. Utóbbiaknál a nagytulajdonos, alacsony közkézhányad és az alacsony ár indokolhatja a lépést.

Ez a leginkább azért szomorú, mert a tőzsdei cégekre szigorúbb szabályok vonatkoznak, átláthatóbban kell működniük, ami általában jót tesz az üzleti bizalomnak. Ráadásul a banki finanszírozás mellett részvénykibocsátással is tudnak tőkéhez jutni. Talán az sem lenne rossz, ha a megtakarítani vágyó magyarok előtt nyílna más lehetőség is az állampapírokon kívül.

(BÉT, Portfolio)