Ottani idő szerint szerda éjjel vissza fogják toloncolni azokat a haitiakat Haitiba, akiknek nincs engedélye arra, hogy a szomszédos Dominikai Köztársaságban dolgozzanak – közölték a dominikai hatóságok.

Pontos statisztika nincs a dokumentálatlanul Dominikában dolgozó haitiakról, de becslések szerint legalább több ezer emberről van szó. Sok olyan ember is érintett, akik nem állampolgárai egyik országnak sem: haiti szülőktől származnak, de Dominika területén születtek, viszont egyik állampolgárságot sem kapták meg.

Megfigyelők szerint félő – pontosabban a korábbi tapasztalatok alapján szinte biztos –, hogy a dominikai hatóságok egyszerűen a bőrszín alapján akarják majd megállapítani az emberekről, hogy ki számít gyanúsnak. A kormány a hivatalos retorikájában is "tisztogatásnak" nevezi az akciót.

A két ország a Karib-szigetek második legnagyobb szigetének, Espanolának a két oldalán helyezkedik el.

A két oldal között a francia és a spanyol gyarmatosítók húzták meg a vonalat, ami ma, a levegőből nézve is szépen kirajzolódik. Haiti ugyanis a gyarmati adósság öröksége miatt iszonyatosan szegény (messze a legszegényebb az egész nyugati féltekén), és egészen borzalmas rablókormányai voltak, ezért semmi nem állította meg őket abban, hogy kiirtsák az ország területén az erdőket.

A dominikai oldalon mindenesetre hosszú ideje lenézik a jellemzően feketébb haitiakat, és nagyok a történelmi sérelmek is. Sok haiti származású embert eredetileg erőszakkal hurcoltak el a cukornád földekre dolgozni évtizedekkel korábban, amikor még munkaerő-hiány volt. A legtöbb esetben abban az időben, amikor az USA megszállta mindkét országot a XX. század elején, és de facto egy államról volt szó.

(Al Jazeera, Washington Post, Daily Beast)