Megalapozatlanság miatt megsemmisítette a Fővárosi ítélőtábla a budaörsi Tesco-rablással megvádoltak ügyében hozott elsőfokú ítéletet.

2005-ben a budaörsi Tesco parkolójában tűzharc robbant ki a rablók és a kiérkező rendőrök között, mely során az egyik rabló kézigránátot dobott a rendőrökre.

Az ügyészség vádiratában a vádlottakat más bűncselekményekkel, több más fegyveres bűncselekménnyel és egy kettős gyilkossággal is meggyanúsította. Első fokon a Fővárosi Törvényszék a hét vádlottból egyet tényleges életfogytiglani börtönre, két másikat életfogytiglani börtönre ítélt, két másik vádlott pedig 12 éves börtönbüntetést kapott.

Az eljárás során a védelem megkérdőjelezte a nyomozás törvényességét, a bizonyítékok beszerzésének, szelektálásának, és a vádalkuknak a módját, illetve, hogy a valódi elkövetők kerültek-e a vádlottak padjára.

Minderre akkor a bíró a szóbeli indoklásában úgy reagált: "ebből nem lesz egy újabb móri ügy". Vagyis szerinte nem fordulhat elő, hogy az abban ügyben ártatlanokat ítélnek életfogytiglanra. Szerinte igaz, hogy több, vádalku eredményeként született terhelő vallomás van az ügyben, de azokat más bizonyítékok is alátámasztják.

Ehhez képest az Ítélőtábla szerint a törvényszék bírája első fokon

nem tett eleget indoklási és ügyfelderítési kötelezettségének, téves ténybeli következtetéseket vont le, iratellenes megállapításokat tett és kiragadott bizonyítékokra építette ítéletét,

így az megalapozatlan volt. A tábla szerint ezeket a hibákat másodfokon már nem lehet korrigálni, ezért újra le kell folytatni az elsőfokú büntetőpert. Csupán a hatodrendű vádlott robbanóanyaggal visszaélés miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztése és az egyik vádlott egyetlen vádponttal kapcsolatos felmentése emelkedett jogerőre csütörtökön.

A másodfokú bíróság iránymutatásában az ellentmondások tisztázását és számos bizonyítási cselekményt írt elő a megismételt elsőfokú eljárás számára, a mentő körülmények körében pedig az ügyészség megkeresését is indokoltnak tartotta.

A tényleges életfogytiglant éppen tegnap erősítette meg egy jogegységi határozatban a Kúria, amiben kimondta, hogy

“tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része.”

Korábban ezt a büntetést a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte. Magyar László elítélt meg is nyerte a perét ott, mert a bíróság kimondta, hogy az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A strasbourgi döntés után a magyar szabályozást csak annyiban módosították, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, akár feltételes szabadságra bocsátásra is.

Lázár János mai sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány kifejezetten üdvözli - és a társadalom szempontjából hasznosnak ítéli - a Kúria tényleges életfogytiglanról szóló jogegységi döntését. A bírói testület az összes hazai és nemzetközi szabályt elemezte és arra jutott, hogy semmi nem tiltja és nem akadályozhatja Magyarországon a büntetés kiszabását és alkalmazását - idézte fel Lázár.

Igaz, ebben az esetben még nem vot jogerős döntés, hamarabb korrigált az igazságszolgáltatás. És a kormány is levette már pár hete a napirendről a halálbüntetés visszaállításának kérdését, az uniós nyomás miatt. (Via MTI)