Miért irigyled a görögök lustaságát, Hans-Dietrich?

2015 július 10., péntek 10:43
580

Fekete-Afrikában többek közt azért is terjedt el olyan sikeresen a HIV-vírus, mert az annak megállításához szükséges anyagi és tudományos forrásokkal rendelkező észak-északnyugati országokat jólneveltségük, a politikai korrektség és a posztkoloniális szégyenérzet megakadályozta abban, hogy kimondják:

a fekete-afrikaiak egyéb helyi jellegzetességek mellett azért is fertőzik meg olyan gyorsan olyan sok szexpartnerüket, mert egyszerűen máshogy és máskor szexelnek, mint az észak-északnyugatiak.

Ennek a szemérmességnek következtében pedig lehetetlen volt hatékony stratégiát alkotni az AIDS ellen. Amivel el is érkeztünk a görög válsághoz, ahol egy hasonló tabuval küzd a könnyen ítélő, aztán saját gondolatait elszégyellő Európa. Nevezetesen hogy a görögök lusták. Nem, nem is lusták, ilyet nem szabad mondani!!!!

Akik nem voltak hajlandóak arról beszélni, hogy a fekete-afrikaiak máskor és máshogy szexelnek, két okból is tévedtek. Egyrészt tényszerűen. Szemben a például Magyarországon is leggyakoribb modellel (többé-kevésbé monogám, rövidebb-hosszabb kapcsolatok egymás után), Fekete-Afrikában sokkal elterjedtebb, hogy a férfiaknak (de sok nőnek is) több állandó szexpartnere legyen egyidőben. Ez utóbbi társadalmi modell pedig jobban kedvez a HIV-vírus terjedésének.

A szemérmesek másik nagy tévedése a dolgok néven nevezésével kapcsolatban az volt, hogy a nyilvánvaló tényeket nem merték kimondani, félve a rasszizmus lemoshatatlan bélyegétől. És itt a szemérmességen van a hangsúly, hiszen a némasági fogadalom nemcsak politikai korrektségből született meg, hanem abból a teljesen idióta feltételezésből, hogy sokat és sokakkal dugni bűnös és szégyellnivaló, nem pedig örömteli és dicséretes teljesítmény.

Hogy a görögöknek más a viszonyuk a munkához, mint mondjuk a németeknek, azt csak olyan ember tagadhatja, aki vagy őrült, vagy még soha nem látta Frankfurtot és Athént, vagy pedig a szemérmes HIV-szakértőkhöz hasonlóan attól fél, hogy tényeket kimondani rassizmus.

Olyan ember, aki szerint még gondolni sem szabad olyat, hogy a magyarok kevésbé elkötelezettek a demokratikus alapjogok iránt, mint a hollandok, a Közel-Keleten a köztereket kevésbé tartják tisztán, mint Skandináviában, vagy hogy a feketék gyorsabban futnak, mint a fehérek.

Igen, a lusta elég erős szó. Azért erős szó, mert akárcsak a bujaság, a restség is ott van a hét főbűn közt, a hét főbűn pedig az az alap, amire a keresztény-nyugati világ közel két évezreden át épült. De ettől még azt tagadni, hogy a görögök (déliek) mást, máskor és máshogy szeretnek dolgozni, mint a németek (északiak), körülbelül olyan kaliberű tévedés, mint azt bizonygatni, hogy ha egy átlagspanyollal és egy átlagsvéddel megbeszéled, hogy este nyolckor találkoztok vacsorára, akkor mindketten egyszerre fognak odérni.

Persze, hogy a spanyolok pontosságában kevésbé lehet bízni. Viszont szemben a svédekkel, ők nem fognak azon nyígni, hogy miért csak nyolckor találkozunk, normális ember legkésőbb hatkor a vacsoraasztalnál ül.

Szemben azzal, amit sok jószándékú, ám naiv ember gondol, a világon nem mindenki egyforma. Annak, hogy a spanyolok és a svédek máskor vacsoráznak, földrajzi-meteorológiai okai vannak. Az, hogy a németek és a görögök mást és máshogy dolgoznak, szintén részben földrajzi-meteorológiai, de inkább történelmi-politikai okokra vezethető vissza. Iparosítás tempója és iránya, földbirtokok szerkezete, állami szektor mérete és szerepe, ilyesmik.

Azon lehet vitatkozni, hogy a mai magas görög munkanélküliség kinek a hibája, azon azonban nem, hogy a dolgozó görögök is máshogy, máskor és mást dolgoznak, mint a németek. Természetesen nem mindannyian, hiszen léteznek például pontos spanyolok is, de tényekről ne nyissunk vitát.

Különböző munkakultúrájú népek együttélésekor a lustaság vádja egyébként elég gyakori jelenség. Az indonéz szigetvilágban a nagy- és kiskeredelem jelentős része egyaránt a kínai diaszpóra kezében van. A szakadt kisváros egyetlen szupermarketjét üzemeltető, reggel hattól éjfélig a kassza mögött ülő kínai férfi pedig úgy gondolja, hogy a boltja előtt üldögélő, nála jóval szegényebb indonézek azért tartanak ott, ahol, mert lusták.

A kisváros környékének rizsföldjeit azonban a nap közben az árnyékban pihenő indonézek művelik meg évszázadok óta, térdig vízben állva, folyamatosan derékszögben meghajolva. Kevés keményebb mezőgazdasági munka létezik, így nem meglepő, hogy akinek ezt kell csinálnia, inkább hajnalban vagy esetleg naplementekor dolgozik, amikor a trópusi hőség valamivel elviselhetőbb. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével azonban egyre kevesebb munkahely marad az indonézeknek, akik így vagy más mangófába vágják a fejszéjüket, vagy egyre többet üldögélhetnek a kínai szupermarket előtt.

Ma a világ már nem a hét keresztény főbűnre épül. Sokat, sokakkal szexelni nem bűn. Mint ahogy nem bűn egy távolkeleti bolt előtt, vagy egy árnyékos mediterrán terecskén üldögélni. De lehetőleg kedden, délelőtt tizenegykor, az asztalon egy kis flaska ouzóval és a hozzávaló halom jéggel. Nem bűn, hanem kulturális jellegzetesség és irigylésre méltó képesség. Nem véletlenül járnak a görögöket lustázó észak-északnyugatiak a Fölkdközi-tenger partjára nyaralni: tetszik nekik az ottani élet.

Óvszer nélkül üzletet kötni egy zambiai prostituálttal nem bűn, viszont potenciálisan halálos következményekkel járó őrültség. Nem beleszakadni a munkába, majd 50 évesen nyugdíjba menni, talán szintén az. De lehet, hogy nem. Aki pedig komolyan segíteni szeretne a kétségtelenül nehéz helyzetbe került görögökön, az először is tegye meg nekik azt a szívességet, hogy őszintén beszél róluk.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt