Fejreállhat a magyar növekedés, érdemes lenne felkészülni rá

A közelmúlt magyar növekedése valószínűleg részben az EU-támogatásoknak köszönhető, az európai források beáramlása viszont a közeli jövőben csúnyán vissza fog esni – írja a Defacto blogján Kullman Ádám közgazdász.

Ezért a magyar kormánynak érdemes lenne szociális programokkal, a háztartásoknak pedig megtakarításokkal felkészülni a növekedés várható lassulására.

Az alábbi ábrán látszik, hogy mennyire ciklikus a kohéziós EU-pénzek felhasználása Magyarországon. A 2007-2013-as időszakban a források beáramlása folyamatosan futott fel. Várhatóan így lesz ez a következő, 2014-2020-as ciklusban is – tehát az elején, amikor csak kezdődik a pályáztatási folyamat, jóval kevesebb pénzt fognak kiszórni, mint a ciklus második felében fognak.

Az ábra mögötti adatok elérhetőek itt.

A magyar GDP 100 milliárd euró körül van (ez persze gyakran ingadozik a forint/euró árfolyam függvényében), a 4 milliárd euró tehát a GDP 4 százalékának felel meg. Ez visszaeshet 2016-ban a GDP 2 százalékára, ennyivel kevesebb európai forrás jöhet be az országba, ami jelentősen lassítani fogja a magyar növekedés dinamikáját.

Hogy mennyire fontos szerepe van az európai forrásoknak Magyarországon, azt a következő ábra mutatja. A közszféra EU-s pénzből finanszírozott beruházásai (ha hozzászámoljuk a 15 százalékos nemzeti társfinanszírozást) arányában a 90 százalékot súrolják. Ezzel az egész EU-ban Magyarország van a leginkább ráutalva az uniós pénzekre.

tumblr_inline_nrf1xjw97e1sk8sky_500

A beruházások eddig is a magyar gazdaság gyenge pontjának számítottak (a beruházási ráta a 2013-14-es felfutás után újra 20 százalék alatt van, tehát az amortizációt sem pótolja), viszont az ország hosszú távú növekedési potenciálját erősen meghatározzák.

(Defacto)

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.