A közelmúlt magyar növekedése valószínűleg részben az EU-támogatásoknak köszönhető, az európai források beáramlása viszont a közeli jövőben csúnyán vissza fog esni – írja a Defacto blogján Kullman Ádám közgazdász.

Ezért a magyar kormánynak érdemes lenne szociális programokkal, a háztartásoknak pedig megtakarításokkal felkészülni a növekedés várható lassulására.

Az alábbi ábrán látszik, hogy mennyire ciklikus a kohéziós EU-pénzek felhasználása Magyarországon. A 2007-2013-as időszakban a források beáramlása folyamatosan futott fel. Várhatóan így lesz ez a következő, 2014-2020-as ciklusban is – tehát az elején, amikor csak kezdődik a pályáztatási folyamat, jóval kevesebb pénzt fognak kiszórni, mint a ciklus második felében fognak.

A magyar GDP 100 milliárd euró körül van (ez persze gyakran ingadozik a forint/euró árfolyam függvényében), a 4 milliárd euró tehát a GDP 4 százalékának felel meg. Ez visszaeshet 2016-ban a GDP 2 százalékára, ennyivel kevesebb európai forrás jöhet be az országba, ami jelentősen lassítani fogja a magyar növekedés dinamikáját.

Hogy mennyire fontos szerepe van az európai forrásoknak Magyarországon, azt a következő ábra mutatja. A közszféra EU-s pénzből finanszírozott beruházásai (ha hozzászámoljuk a 15 százalékos nemzeti társfinanszírozást) arányában a 90 százalékot súrolják. Ezzel az egész EU-ban Magyarország van a leginkább ráutalva az uniós pénzekre.

A beruházások eddig is a magyar gazdaság gyenge pontjának számítottak (a beruházási ráta a 2013-14-es felfutás után újra 20 százalék alatt van, tehát az amortizációt sem pótolja), viszont az ország hosszú távú növekedési potenciálját erősen meghatározzák.

(Defacto)