Itt van minden, ami hibás a híressé vált Coca-Colás infografikában

Egészségügy
2015 július 31., 11:09
comments 219

Hatalmas karriert futott be az elmúlt pár napban az interneten egy infografika, amit elsőnek a Daily Mail egy újságírója rakott ki blogjára. A grafika azt mutatta meg, hogy mi történik az azután következő hatvan percben a szervezeteddel, ha iszol egy dobozos Coca-Colát. Niraj Naik ábráját mindenki átvette, magyar portálokon is sokezer megosztásig jutott. Csak közben az a helyzet, hogy a grafika állításainak többsége egyszerűen ebben a formában nem igaz. Coca-Colát fogyasztani persze nem egészséges dolog, sokat inni belőle pedig főleg nem, de azért az infografika állításai erősen túlzóak voltak.

cocacola

A BuzzFeed megkeresett több kutatót is, és őket kérdezte meg arról, mi igaz mindabból, ami a grafikán áll.

A cukorral kapcsolatos ügyekben  Kimber Stanhope, a California Davis Egyetem táplálkozásbiológusa segített a lapnak.

Az ábra azt állította, hogy tíz kávéskanálnyi cukor kerül be a szervezetünkbe a dobozos cola megivása után, és csak azért nem hányjuk össze magunkat, mert a túlzott édességet tompítja a foszforsav.

De ez például empirikusan nem igaz. Az emberek többségének nem okoz gondot tíz kávéskanálnyi cukor elfogyasztása, számos kísérlet igazolja ezt. Senki nem hányja magát össze ennyi cukortól, akkor sem, ha nincs foszforsav hozzáadva.

A következő állítás szerint 20 perc után megugrik a vércukorszintünk, a májunk pedig úgy reagál, hogy megpróbálja a cukrot zsírrá alakítani. De ez sem felel meg a tényleges folyamatoknak. A máj zsírtermelésének nem elsődleges oka az inzulinszint növekedése, sokkal több köze van mindennek a fruktózhoz. Naik cikke, amit az ábra mellé írt, még helyesebben erre helyezte a hangsúlyt, de az infografikára már valamiért az inzulin került a fókuszba.

A koffeinnel kapcsolatos kérdésekre Michael A. Taffe reagált. Például arra, hogy az infografika szerint ugyanaz a folyamat játszódik le az agyunkban koffein hatására, mint ami heroin hatására.

De ez így ebben a formában oktondiság. Minden szer esetében a dózis és a toleranciaszint a két legfontosabb tényező, amit elsőnek meg kell ismerni. Ezek nélkül csak szenzációhajhász kijelentések tehetőek, mint ahogy itt is történt. Az alapállítás az volt, hogy az agy megnöveli a dopamintermelést, stimulálva az örömközpontokat, pont mint a heroin.

De a dopaminról is tudni mára, hogy nem így működik. Patkányok agyában vizsgálták a dopamin-felhalmozódást, ekkor látták, hogy a koffein közvetlenül nem hat a dopamintermelésre. Elősegítheti a kiáramlását és egyéb hatásai valóban lehetnek, de közvetlenül a termelésre nem hat.

Ahhoz pedig, hogy a koffein hatásáról beszéljünk egy szervezetben, mindenképp beszélnünk kell a dózisról. Ahogy arról is, hogy valaki mennyire rendszeres kávéfogyasztó, alakult-e már ki toleranciája a koffeinnel szemben.

Taffe szerint az a koffeinmennyiség, ami egy doboz Colában van, az emberek többségének esetében nem fog funkcionális hatásokat kiváltani, azoknál meg főleg nem, akik valamennyire gyakran fogyasztanak hasonló italokat.

Szerinte az egész infografikára ez jellemző. Nem alaptalan, tudománytalan dolgok vannak rajta, csak egyszerűen túlzóak.

És igen, rengeteg számítás és kutatás támasztja alá, hogy ha sokat iszol ezekből az üdítőkből, az kifejezetten káros lehet az egészségedre, főleg hosszabb távon. Ezt nem is akarja senki elhallgatni. De a heroinos - hisztérikus példák nem sokat segítenek, hogy ezt az üzenetet elhitessék az emberekkel.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.