Az ördög sosem alszik, tartja a mondás, és úgy tűnik, igaz lehet ez az Egyesült Államokban beindult marihuánalegalizációs reformokra.

Eddig négy államban döntöttek úgy a lakosok, hogy nemcsak orvosi, hanem rekreációs, hobbi használatra legalizálják a marihuánát. Most az ötödik államon, Ohión van a sor, hogy erről szavazást írjon ki.

Csakhogy ezúttal - figyelmeztetnek a legalizáció-, de alapvetően egészségpárti szervezetek - nagyon rosszul is elsülhet a dolog.

Ohio, bár a hetvenes években a kis mennyiségű fogyasztást itt legalizálták először, eddig nem járt elől jó példával: ebben az államban még ma is tilos a fű orvosi célú felhasználása, most mégis arra készülnek, hogy legalizálják a marihuánát.

Csakhogy ezúttal nem a szabadságjogok, a drog elleni sikertelen háború okozta borzalmas károk állnak a középpontban,

hanem a PÉNZ

- írja a VOX.

A cikkben megszólaló szakértők szerint ugyanis az egész legalizáció kezdeményezés kaphat egy nagyon komoly gellert, ami letérítheti az ügyet az eddigi ösvényről: megjelenhetnek a marihuánakartellek.

Ohióban ugyanis várhatóan nemcsak arról dönthet majd a lakosság, hogy bizonyos feltételek mellett legálisan termeszthető, vásárolható és fogyasztható legyen-e a könnyű drog, hanem egyúttal a kendertermesztésről is döntést hoznának.

Márpedig a jelenlegi elképzelés szerint a termesztést - kicsit hasonlóan a magyar trafikmutyihoz - előre leosztanák tíz, az államban működő vállalkozás között, azaz csak ezek a kiválasztott cégek termeszthetnek majd, míg további 1100 bolt árusíthatja a cuccot.

Így pedig - érvelnek szakértők - két nem kívánt mellékhatással kell majd számolni: egyfelől a "kiválasztott" vállalkozások, termesztők óriási bevételhez jutnának - nem a legszegényebb ohiói családokra kell gondolkodni -, míg mások kiesnének a pixisből, kereset és bevétel nélkül maradva.

Másfelől félő, hogy a tíz, termesztéshez engedélyt kapó vállalkozás által felosztott piacot elönti az olcsó marihuána, ami a legalizációpárti szakemberek szerint is komoly - a dohányzáshoz és az alkoholfogyasztáshoz hasonló - kockázatokat rejt magában: a nagy mennyiségű, olcsó kender a nagyfogyasztók és a függők számának emelkedéséhez fog vezetni.

A legalizálásnak ugyanis elsősorban kettős célja volt: a fogyasztás biztonságosabbá tétele, és a fekete piac, a maffia bevételeinek csökkentése.

Ohióban rengeteg pénzt vitt el a fű utáni hajsza, évente 19 ezer, drog miattt letartóztatott személy felét marihuána miatt vonták eljárás alá, 2010-ben 120 millió dollárt költött az állam a hajszára. (Miközben becslések szerint a drogkartellek óriásit szakítottak, bevételeik 20-30 százaléka származik a kenderszármazékok eladásából.)

Érthető tehát, hogy az állam szeretne inkább keresni az üzleten (15, illetve 5%-os különadóval terhelve a termelőket és a kiskereskedőket), mintsem a rossz oldalon állni. De nem mindegy, hogyan.

Szakértők szerint például fontos volt, hogy ahol eddig legalizáltak (Colorado, Alaska, Washington állam, Oregon), ott nem engedték kartellek, monopóliumok kialakulását, illetve arra is figyeltek, mennyibe fog kerülni a fű.

Az ár fontos.

Ha túl drága, akkor az alvilág újra piacra léphet, és árulhatja olcsóbban az illegális, ellenőrizetlen terméket, ha viszont túl olcsó a cucc, akkor a nagyfogyasztók, függők száma emelkedik, válik kontrollálhatatlanná. (Coloradóban a fogyasztók 29%-a szívja el az egész termés 66%-át, ők már betegesen sokat szívnak, de ők fizetik meg a keletkező bevétel több, mint 80%-át.)

Persze nem véletlenül alakult ez így pont Ohióban, írja a Vox: a szövetségi rendszerben ugyanis a választás rendezése az államok feladata. Minél népesebb és politikaialag minél megosztottabb egy állam, annál drágább a demokratikus döntéshozás.

Ohio pedig nemcsak, hogy az USA 7. legnépesebb állama, de általában a mérleg nyelveként is emlegetik, itt sokszor dőlnek el elnökválasztások is, azaz temérdek pénzt emészt fel a kampányolás.

Márpedig egy kapitalista országban ezt valahogy ki kell fizetni: ezért találták ki a legalizáció párti lobbisták, a ResponsibleOhio, hogy a kampány költségeit majd a legalizációs bizniszen nagyot kaszáló szereplők fizessék ki. Hogy ezt megtegyék, részt kaptak a jövőbeni üzletből. (Ohióban több tízmillió dollárba fáj egy ilyen szavazás, Oregonban pár millióból megússza az állam.)

Ráadásul a tervezett adókulcsok sem túl magasak ahhoz, hogy elég drága legyen a fű - éppen azért, hogy a potenciális fogyasztók elmenjenek szavazni -, amivel megint csak népegészségügyi kockázatokat vállal magára az állam.

Az orvosi célú fogyasztás támogatottsága ugyanis elsöprő, 84%-os, míg a rekreációs használat mellett (kvázi szabad használat, azaz 20 gramm tartható, 226 gramm otthon termeszthető) alig van többség (52%). Márpedig ha a legalizációpártiak buknak, bukják a kölségeket is. Ezért ígérnek most durván alá a fogyasztóknak.

Ősszel tehát várhatóan Ohio is szavaz a legalizációról. Kérdés persze, mi lesz akkor, ha közben elérik a céljukat a kartellgyanús legalizálás ellenzői is: már úton van egy kartellellenes kezdeményezés is, amely tiltaná az ilyen marihuánakonszernek létrejötték.

Ha mindkét javaslatot megszavazzák, senki sem tudja, mi következik.

(VOX/BF)