A Lancet Global Health című egészségügyi szakfolyóiratban jelent meg egy kutatás, ami szerint Mali, Csád, Szenegál és Sierra Leone lakosai egészségesebben étkeznek, mint a világ többi része, beleértve a fejlett nyugati államok lakosságát is.

A Cambridge Egyetem kutatói összesen 187 országban végeztek önbevallásos felmérést arról, hogy mit fogyaszt ott a felnőtt lakosság. Vizsgálták, hogy mennyit fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat és halat, valamint olyan ételeket, melyek rostokat és omega 3-at. Emellett pedig vizsgálták persze az egészségtelen ételek fogyasztását is, azaz hogy mennyi fogy mondjuk cukros italokból, zsírsavakból vagy feldolgozott húskészítményeket. Sok kutatás igazolta már, hogy például a virsli, a szalonna vagy mondjuk a szalámifélék számos betegség kialakulásában szerepet játszhatnak.

Azért a kutatásnak is vannak gyenge pontjai. Ugyanis csak tápértéket vizsgálták, de a mennyiségi kérdésekre, azaz hogy hol mennyi ételt fogyasztanak, nem tértek ki. Azzal számoltak, hogy minden vizsgált felnőtt napi 2000 kalóriát fogyaszt, miközben persze a valóság ennél sokkal ridegebb. A fekete-afrikai térségben a FAO 2012-es becslése szerint az alultápláltság mértéke a társadalomban 24 százalék körül volt.

A kutatást vezető Fumiaki Imamura is elismeri, hogy csak az étrend minőségét vizsgálni nem tökéletes megoldás, és közegészségügyi szempontból vizsgálva a kérdést, olyan tényezőket is figyelembe kéne venni, mint a társadalmi és környezeti hatások. Viszont egyelőre nem nagyon létezett hasonló globális kutatás arról, hogy hogyan áll össze az emberek étrendje, ezért vitték most véghez ezt a vizsgálatot.

Az egyik fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az étkezési szokásaink világszerte romlanak. Mert bár ugyan az egészséges ételek fogyasztása világszerte nőt, de a gazdagabb országokban az egészségtelen ételek fogyasztásának mértéke még így is lehagyta azt. Ezek az étkezési szokások pedig olyan nem fertőző betegségek (NCD) kialakulásához vezethetnek, mint a rák, a keringési vagy szívrendszeri rendellenességek. Előrejelzések szerint 2020-ban az ilyen nem fertőző betegségek lesznek felelősek az összes haláleset 73 százalékáért. (via Quartz)