Kár, hogy kihalnak a füttynyelvek, mert sokat mesélhetnének nekünk az agyunk működéséről

Európában főleg hegyvidéken élő, pásztorkodással foglalkozó népek között alakultak ki és terjedtek el a füttynyelvek. Míg a beszélt nyelveknek megvan az a korlátjuk, hogy maximum pár száz méteres távolságon belül működnek, egy ügyesen fütyülő ember hangja kilométerekre is elhallatszódhat, ha pedig völgyes-hegyes terepen fütyül, akár öt kilométeres távolságra is elérhet a hangja.

A füttynyelveknek több európai változata is ismert, a leghíresebb alighanem a kanári-szigeteki pásztorok körében használt silbo gomero spanyolfüttyje, de ott van még a görög Évia szigetén fütyült nyelv, vagy a Pireneusokból Aas falujának füttynyelve. Ezekkel részletesebben a nyest.hu egy cikke foglalkozott.

Hasonló füttynyelvet használnak Törökország északkeleti, hegyes részén, a Kuşköy nevű faluban is. Ezt a nyelvet vizsgálják a bochumi Ruhr Egyetem kutatói, és úgy tűnik, fontos dolgokat sikerült fölfedezniük a kommunikáció és az agy működésének kapcsolatáról.

Azt találták, hogy e nyelv feldolgozásakor az agy jobb féltekéjének is fontos szerep jut, pedig eddig úgy tartották, hogy a beszédfeldolgozás a bal agyfélteke feladata.

A kutatás során összesen 31 folyékonyan fütyülő ember hallását és füttyértését vizsgálták. A kísérletben alig különböző fütyült illetve beszélt szótagokat játszottak be jobb és bal fülükbe egyszerre, majd meg kellett mondaniuk, hogy mit hallottak. Az átkereszteződések miatt a bal agyfélteke általában némileg jobban reagál a jobb fülbe érkező hangokra, és viszont, mert fordítva is ez a helyzet. A bejátszások után pedig megnézték, hogy a résztvevők mit hallottak meg inkább, a jobb vagy a bal fülbe érkező hangokat, ezzel megmutatva, hogy az agy melyik félteke volt inkább dominánsabb.

Ahogyan várható volt, amikor beszélt hangot játszottak be, a jobb fül és a bal agyfélteke volt a domináns az esetek 75 százalékában. De amikor a fütyült szótag jött, a jobb és bal agyfélteke dominanciája kiegyenlítődött. Ez pedig a kutatás vezetője, Onur Güntürkün szerint rendkívüli dolog, mert eddig minden nyelvnél, legyen az tonális vagy atonális, írott vagy beszélt, a bal félteke végezte az értelmezés nagy részét. A mostani eredmény segíthet megmutatni, hogy a nyelv értelmezése közel sem annyira független az agy többi részétől, mint ahogy azt sokáig gondolták. Mindez jól illeszkedik az elmúlt évek több eredménye mellé, melyek szintén mind arra jutottak, hogy mindkét agyfélteke kiveszi a részét a beszéd feldolgozósából.

2005-ben például a kanári-szigeteki pásztorok megértését kutatták egy másik kísérletben, fMri-vizsgálattal figyelve közben agytevékenységüket. És ott is az derült ki, hogy mindkét agyfélteke kiveszi a részét a füttyspanyol megértéséből.

Annak ellenére, hogy több országban iskolákban is próbálják tanítani a füttynyelveket, azok kihalóban vannak. Legjobban magát a kanári-szigeteki Silbo Gomero nyelv tartja, de a többi verzió fokozatosan tűnik el. Leginkább a mobiltelefonok terjedése árt a nyelvnek, egyre ritkábban fordul elő, hogy egymástól pár kilométerre lévő embereknek gondot okozzon a beszélgetés. Mexikóban, ahol szintén több füttynyelv is létezett, Oaxaca államban legutóbb már csak alig néhány füttyülőt találtak. Ha valakit érdekel egy füttybeszélgetés és annak angol nyelvű leirata, itt elolvashat egy párbeszédet és meg is hallgathatja a hozzá tartozó füttyögést. A legtöbb füttynyelvben, így a török változatban is, a beszélt emberi nyelvhez hasonló szerkezetet használnak, a működésére a legjobb hasonlat talán a morzekód.

(New Scientist, Open Culture, a címlapkép Bulgáriában készült és semmi köze a témához. DIMITAR DILKOFF / AFP)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.