Magyarországnak gördülékenyebbé kell tennie a regisztrációs folyamatokat, és javítania kell a menedékkérők fogadóállomásainak körülményein - közölte mások mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát képviselő Vincent Cochetel, a szervezet regionális koordinátora keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A francia főbiztos arról is ismert, hogy 1998-ban kiszabadítása előtt 317 napig tartották sötét fogságban Észak-Oszétiában.

Az ENSZ szakértői Görögországban, Macedóniában és Magyarországon hetek óta követik az eseményeket. Cochetel az ENSZ menekültügyi missziójának vezetőjeként felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában most tapasztalható menekülthullám október végéig nem lesz kisebb.

A következő tíz napban a görög-szerb útvonalon további 42,000 menedékkérő érkezése várható a magyar határnál.

 

Addig még 37 ezren kelnek majd útra Görögországból, 4-5000 ember pedig már Szerbiában van. Miután az ősz beköszöntével az Égei-tengeren való átkelés egyre nehezebb válik, a "szárazföldi utánpótlás" Görögország irányából folyamatos lesz. A hideg beállásával az áradat alábbhagy majd, de az ENSZ egyértelműen arra számít, hogy tavasztól újabb tömegek indulnak meg Európa felé. A helyzet súlyos, de menedzselhető.

Január óta 150 ezer menekült és migráns lépte át a magyar-szerb határt: túlnyomó többségül szír, afgán és iraki nemzetiségű. Természetesen a határhoz érkezők között vannak gazdasági bevándorlók is, 

de 85 százalékuk olyan országokból, térségekből és körülmények közül érkezik, hogy egyértelműen menekültnek minősül.

Cochetel köszönetet mondott a magyar hatóságok - köztük a rendőrök illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dolgozói -  munkájáért, ugyanakkor feszesebb koordinációt kért az államigazgatás illetékeseitől. Elismerte, hogy Magyarország nehéz helyzetben és nagy nyomás alatt áll, viszont felhívta a figyelmet arra is, hogy számos ponton előrelépésre van szükség a menekültáradat kezelése során.

Így például fontos, hogy fel kell gyorsítani a regisztrációs folyamatokat, és más úton is emberségesebbé kell tenni a befogadóállomásokat, mert - mint azt a szervezet hivatalos közlemény is írja - Röszkénél jelenleg gyermekek és asszonyok kénytelenek szabad ég alatt tölteni az estéket.

A biztos összességében pozitív várakozással beszélt a kormány által elfogadott menekültügyi törvénycsomagról, amennyiben annak alkalmazása megfelel majd az uniós szabályoknak és más nemzetközi egyezményeknek (főleg annak tükrében, hogy Görögország képtelen valós erőfeszítéseket tenni a hatékony regisztráció érdekében).

Kimondott elvárásként hangzott el, hogy a hatóságoknak a regisztráció során az emberi jogok maximális tiszteletben tartása mellett, de

határozott különbséget kell tenni azok között, akik valóban jogosultak a menedékkérelemre, és akik nem.

Cochetel azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a menedékkérőknek is vannak kötelezettségeik: ujjlenyomataikat mindenképpen le kell adniuk, mert nem rendelkeznek olyan alanyi joggal, ami szerint kontroll nélkül közlekedhetnek a schengeni övezet területén.

A fizikai határzár nem, ugyanakkor a tranzitzónák jelenlegi kialakítási terve kapott bírálatot. Az ENSZ misszióvezetője szerint a tranzitzónában ugyanúgy kell érvényesülnie a magyar állam törvényeinek és a nemzetközi egyezményeknek, mint bárhol máshol az országban, különös tekintettel az emberi jogokra. Így például

jogsértésnek minősülhet, amennyiben a menekülteket szabad mozgásukban korlátozni kívánja a magyar állam.

Az ENSZ az érintett térségekben tolmács-asszisztenciával, jogi tanácsadással és pszichológiai-egészségügyi támogatással segíti a válság kezelését.

A nemzetközi közösségnek közösen kell fellépnie, hogy a nyugati irányú népvándorlás problémáinak gyökereit kezelje. Szíria szomszédországai a befogadott menekülteknek alig több, mint harmadát képesek megfelelően ellátni, ezért például a közel 2 millió szír menekültet befogadó Törökország komoly támogatásra szorul. A törökök ennek a tömegnek alig ötödét képesek önerőből ellátni. Minden felelős nemzetközi szervezetnek össze kell fogni, hogy ez megváltozzon.