• Kiteszel egy képet a macskádról -> 5 lájk, 0 share
• Kiteszel egy képet a macskádról és a kutyádról -> 8 lájk, 1 share
• Kiteszel egy képet arról, hogy a macskád szivarral a szájában táncol, miközben a kutyád csemballón játssza a Nézését meg a járását - 82 lájk, 6 share
• Kiteszel bármilyen menekülteset -> 100 000 lájk, 20 000 share -> Instant világhír

Biztosan te is szembesültél már azzal a sokakat érintő problémával, hogy facebookos posztjaidat nem lájkolják elegen, és akik lájkolják őket, azokról gyanítható, hogy csak az irántad érzett szánalomból teszik.

Pedig népszerű, sőt vírusként terjedő Facebook-posztot írni nem is olyan nehéz, mint gondolnád, főleg a mostani helyzetben. Egyszerű a megoldás:

posztolj menekülteset!

Hogyan kezdj hozzá? Mi sem egyszerűbb ennél. Elolvasod ezt itt, és mire a végére érsz, ígérem, hogy úgy gyűlik majd a lájk a posztjaid alatt, mint röszkei susnyásban a migráns. Sok sikert!

Mielőtt hűbelebalázs módjára nekiállnál a posztolásnak, itt van három fontos alapszabály:

1. Ismerd meg az ismerőseidet! Sajnos gyakran megesik, hogy a posztoló nem megfelelően méri fel a célcsoportot, mert a facebookos barátai között titokban ott bujkál egy szalonnáci vagy egy ballibeláris rohadék, és a saját barátai a saját posztja alatt szállnak vele vitába. Erre semmi szükség. Aki ellent mer mondani neked, moderáld ki, és töröld az ismerőseid közül. Nem barátokat gyűjtesz, hanem rajongókat.
2. A poszt létrehozásakor vedd figyelembe, hogy a közvélemény a menekültkérdést tekintve a végletekig polarizált, és erre a Facebook tudatosan rá is játszik azzal, hogy mindenkinek csak azokat a posztokat jeleníti meg, amikkel vélhetően egyetért. Ezért aztán tartózkodj az árnyalt véleménytől, hiszen a célközönséged, ahonnan a lájkok jönnek majd, kizárólag azt akarja hallani, amit ő maga eleve gondol. Igyekezz eltalálni, mit akar, különben megnézheted a lájkjaidat.
3. Bármit posztolsz, légy határozott és kérlelhetetlen. Ha bizonytalankodsz, egyrésztezel-másrésztezel, egyből elárulod, hogy kétségeid vannak, azt megérzik a trollok, és azonmód szétmarcangolnak. Hülye lehetsz, de tétova nem: légy magabiztos, a lájkjaid hálásak lesznek érte!

Gyakorló szint: Az osztás iskolája

Még a kisgyerek is tudja, hogy a menekültes posztok írásának előszobája, gyakorlóterepe más posztjainak megosztása. Ezzel a módszerrel minimális erőbefektetés árán mérheted fel ismerőseid és a nagyközönség ízlését, hiszen a lájkokon egyből látod, mennyire népszerűek a megosztásaid, és ez irányt mutat a későbbi, önálló posztjaid megalkotásához.

Vegyünk egy konkrét menekültes példát. Az a pesterzsébeti tanítónő, aki a szülőknek szóló osztálypénzes üzenetek között elhelyezett posztjában Adolf Hitlert javasolta menekültügyi főbiztosnak, mindössze 4 lájkot gyűjtött be.

Egy korábbi zsidóégetéses posztja viszont kétszer annyi, összesen 8 lájkot eredményezett.

Gyakorló szinten ez egyáltalán nem rossz teljesítmény! Az ilyen témákkal amúgy érdemes vigyázni, mert szélsőséges esetben arra kényszerülhetsz, hogy törölnöd kell a posztokat, és kárba vész a sok munka meg a sok lájk, sőt a végén még az állásodat is elveszítheted. Úgyhogy ebben a kezdeti fázisban csak óvatosan a kísérletezgetéssel; ha nem vagy biztos a dolgodban, kérj tanácsot tapasztalt Facebookozóktól!

Kezdő szint: Félresikerült a férgezés? Hivatkozz “Zsibrka András”-ra!

Ha úgy érzed, hogy a megosztás már megy, és jól irányzott menekültes posztjaiddal besöpörtél néhány lájkot, elkezdheted megfogalmazni és megosztani saját véleményedet. Ne félj, nem leszel egyedül: kevés olyan Facebookozó él Magyarországon, aki az utóbbi hónapokban ne jelentkezett volna menekültes poszttal, sőt olyan emberek bukkannak elő a semmiből, és szereznek órák leforgása alatt országos hírnevet, akikről azt sem gondoltad volna, hogy gondolnak bármit bármiről.

De vigyázz, nehogy elkövesd ugyanazokat a hibákat, amiket ők egyszer már elkövettek! Bodnár Attila, a méltán népszerű Modern Hungária volt énekese például hiába férgezte le ellentmondást nem tűrő hangnemben a határnál belépésre várókat, és hiába hívta fel a figyelmet a menekültek kiirtásának szükségességére, 3 árva lájknál és 2 share-nél tovább nem jutott.

Példájából azonban így is okulhatsz: ha kiderül, hogy nem lájkolják elegen a posztodat, hivatkozz te is arra, amire Bodnár: hogy nem értesz a Facebookhoz, és hogy a gondolatok amúgy sem tőled származnak, hanem az “ELTE munkatársától”, bizonyos “Zsibrka András”-tól. Aztán keresse meg ezt a Zsibrkát, aki tudja.

Amennyiben a Facebook törli az accountodat, ahogy Bodnárét törölte, csinálj magadnak újat, és kezdd a gyakorlást az 1. szinten.

Középhaladó szint: Mondd meg, mitől féljek!

Ha eljutottál idáig, mostanra biztosan rájöttél, hogy ha népszerű posztokat szeretnél kitenni a Facebookra, a menekültes témákat érdemes olyan hangnemben tárgyalni, ahogyan más, például a mainstream média nem teszi. Egy jó helyen, jó időben kijátszott rettegéskártyával például csodákat tehetsz, mivel alapot teremtesz az alaptalan morális pániknak, és olvasóid kifejezetten hálásak lesznek, hiszen ezentúl lesz kire hivatkozniuk, amikor vitára kerül a sor.

Amikor rettegést és pánikot igyekszel kelteni, vigyázz: soha ne azt írd, hogy te személyesen rettegsz, mert az nem érdekel senkit (ne feledd, hogy ebben a pillanatban még nem vagy világhírű, majd csak később leszel), hanem hogy az emberek rettegnek úgy általában.

A legjobb, ha kitalálsz mindenféle hülyeséget, és azt tényként közlöd, ahogy azt az sokáig teljesen ismeretlen lemezlovas, Jason Mill tette Facebookos posztjaiban. Jason követőinek száma a menekültes riogatásnak köszönhetően százezresre duzzadt, és volt videója, amit több mint húszezren osztottak meg. Diadalmenetét csak a Facebook tudta megállítani azzal, hogy végleg törölte az accountját. Lásd 1. lecke.

Haladó szint: A nő, aki felszállt a vonatra

Kevés olyan hálás menekültes Facebook-poszt-műfaj létezik, mint a személyesen átélt és posztban megénekelt mikrosztori. A jó mikrosztori emberközelbe hozza a történéseket, egyéni megvilágításba helyezi a globális geopolitikai folyamatokat, és érthetővé teszi mindazt, amit a híradóból nem lehet megérteni. A menekültes mikrosztorik posztolói a Facebook Paganinijei, akik úgy játszanak a narratívával, ahogy rajtuk kívül csak kevesen tudnak. Ehhez nem elég menekültekkel találkozni, de meg is kell látni a témát, és fel is kell tudni dolgozni. Nos, valahol itt kezdődik a haladó szint.

Kovács András Péter, a közismert standupos például régóta posztolgat a Facebookon, de néhány száz lájknál többet ritkán kap, hiába közismert. Aztán júniusban végleg megváltozott a helyzet: Kovács menekültekkel találkozott, és kapott tőlük dinnyét, ami a humorista facebookos történetének leglájkoltabb posztja lett:

És ha ez nem lenne elég, még Kovácsnál is nagyobbat dobott Dr. Perintfalvi Rita, a nő, akiről korábban senki sem hallott, de aztán kiment a Keletibe, felszállt a vonatra és elutazott Bécsbe. Hogy mi ebben az érdekes? Az, hogy a vonathoz menekültek között vezetett az út, és Dr. Perintfalvi úgy hatolt át az embertömegen, mint kés a vajon. Pedig a migránsok megtehették volna, hogy megakadályozzák az előrehaladásában és a vonatba való feljutásban!

Az eredmény magáért beszél:

Nagymester szint: Regénnyi hablaty

Egy átlagos Facebook-poszt terjedelme mindössze néhány sor, esetleg egy kép vagy videó. Hihetetlen elszántság kell ahhoz, hogy a netezők gyorsan kalandozó figyelmére fittyet hányva valaki vegye magának a bátorságot, és regény hosszúságú menekültes poszttal jelentkezzen.

A Profi szintű facebookozók erre is képesek. Menekültügyben utoljára Szakács Dániel, a Facebook-posztok Tolsztoj Leója, Martin du Gard-ja és Jakab Andorja robbantotta fel az internetet, amikor olyan magabiztos, mégis hétköznapi stílusban tette helyre a menekültválság szereplőit Merkeltől a liberálisokon át az USA-ig, hogy gyakorló politológusok példát vehetnének róla.
Szakács példája a bizonyíték arra, hogy a Profi szint eléréséhez szívós kutatómunka, magabiztos tárgyi tudás, széles körű történelmi és filozófiai ismeretek mellett kiemelkedő logikai készségek is szükségeltetnek, nem beszélve a lényegi mondanivalóról (ide aztán ne jöjjenek menekültek), amit olyan erős források támasztanak alá, mint Puzsér Róbert, Nógrádi György, a szerző barátnője és egy osztrák étteremtulajdonos, akivel a szerző szóba elegyedett (figyelem, beágyazott mikrosztori!)

A regény formátum óriási előnye, hogy ezeket a posztokat garantáltan soha senki nem olvassa végig, úgyhogy simán lehet hülyeséget írni; a terjedelem viszont akkora súlyt ad a mondanivalónak, hogy ember legyen a talpán, aki az ilyenbe bele mer kötni - inkább elhiszi minden szavát.

És ettől Profi a Profi.