Miért érez rá Orbán, hogy mit akarnak kelet-európaiak?

Az Economist legújabb számában egy hosszú portré jelent meg Orbán Viktorról, amiben arra keresik a választ, hogy Kelet-Európában milyen társadalomlélektani tényezők befolyásolják azt, hogy az emberek többsége támogatja a magyar miniszterelnök bevándorlásellenes politikáját.

  • A magyarok számára nehezebb szabad viszonyok között élni, mint azt a rendszerváltás előtt várták.
  • A magyarok még mindig másodosztályú állampolgároknak érzik magukat Európában.
  • Nem beszélnek más nyelveket, nem lépnek kapcsolatba idegenekkel.
  • A Fidesz egyik EP-képviselője azt is elmondja, hogy az a társadalom, ami még keresi a saját identitását, nem akar nyuagti értékeket átvenni.

Az Economist szerint Orbán Viktor bevándorlásellenes nézeteit nem csak Magyarországon támogatják sokan, hanem a környező kelet-európai államokban is. Míg a németek 96 százaléka elvben támogatja, hogy menekültek befogadását (és 59 százalékuk akár még a mostaninál többet is), addig a csehek 71 százaléka ezt elutasítja.

A cikk emlékeztetett, hogy a magyarok és a szomszédos országok a történelem során sokat nyertek migrációval és mások jóindulatával, mivel a második világháború, az 56-os forradalom és az 1968-as prágai tavasz után a térségből is menekülthullámok indultak el. Ugyanakkor Magyarországon is megvan a hagyománya az idegenek befogadásának, itt a cikk részletesen idézte Szent István király Imre herceghez címzett Intelmeit, az egy nyelvű és egy szokású országok gyengeségéről.

Az írás átfutotta Orbán Viktor politikai pályafutását a Hősök terén elmondott 1989-es beszédétől kedve addig, hogy az első kormányzását követő 8 éveben egyre inkább autokratikus módszereket kezdett el alkalmazni, hogy megragadja a hatalmat. Megjegyezi, hogy

a magyarokhoz hasonlóan Orbánnak is rá kellett jönnie, hogy szabad légkörben működni keményebb feladat, mint azt várták. A verseny egyre szorosabb lett, Orbán pedig rájött, hogy a sikert inkább erőből lehet elérni, mint együttműködésből. A korábbi szövetségesei az oldalvonalra kerültek, az ellenségei pedig még ennél is rosszabbul jártak.

A honfitársai pedig megtanulták ugyanezt a leckét, negyed századdal a Vasfüggöny leomlása után még mindig másodosztályú állampolgároknak érzik magukat Európában, és még inkább kapni, mint adni szeretik a támogatásokat. Ugyanakkor a miniszterelnökükkel ellentétben, aki folyékonyan beszél angolul, a magyarok kétharmada nem ismer semmilyen idegen nyelvet. A másik rasszokkal való találkozás lehetősége minimális az országban.” - foglalja össze, hogy Orbán Viktor miért is érez rá olyan gyakran, hogy mit várnak el a magyar választók.

A cikk idézi Orbán Viktort, aki elmondta, hogy a világlátását nagyban alakította Toldi története, akitől megtanulta, hogy nem szégyen erősnek és sikeresnek lenni, és nem kell úgy tennünk, mintha mindenki egyenlő lenne.

A miniszterelnök jelleméről megkérdezték a Fidesz Európai parlamenti képviselőjét Schöpfin Györgyöt is, aki úgy gondolja, hogy Orbán olyan Európát akar, ahol komolyan veszik a hagyományokat és a kereszténységet, amik szerinte most fenyegetettségben vannak.

Schöpfin szerint súlyos tévedés volt azt gondolni, hogy a posztkommunista országok zökkenőmentesen átveszik a nyugat liberális nézeteit a bevándorlásról és a multikulturalizmusról.

„Ezek a társadalmak még keresik a saját identitásukat, nem akarják átvenni a nyugati értékeket.”

- összegezte Schöpfin György.

A cikk kitért arra is, hogy a térségben Moszkva uralmának emlékei miatt a szuverenitás kérdése továbbra is egy nagyon érzékeny pont, ezért a kötelező menekültkvóták sokakat felbosszantanak.

Ugyanakkor cikk megjegyzi, hogy a menekültellenes érzelmek elterjedtsége és Orbán keményvonalassága ellenére a kommunizmus bukása óta nem lehetett látni olyan mértékű társadalmi összefogást Magyarországon, mint a mostani menekültválságban.

A lap felidézte, hogy sokan voltak olyanok, akik ételt vittek a menekülteknek, mikor azok gyalog indultak el az autópályán Ausztria felé, mások pedig a civil szervezetekhez csatlakozva segítettek ételt, ruhákat és vizet osztani a tranzitzónákban és önkéntes orvosi ügyeletet szerveztek a pályaudvarokon várakozó menekülteknek.

A cikk végén felhozta, hogy míg Gyurcsány Ferenc a saját házába fogadva segített a menekülteken, Orbán Viktor erre azt mondta, hogy nem akar ezzel még többeket felbátorítani, hogy Európába jöjjenek.