Először is hallgassuk meg a miniszterelnök urat:

Orbán Viktor a következőket állította a hétfői távközlési konferencián:

• Az Európai Unióban Magyarországon fejlődik a legjobban a digitális gazdaság,
  
• a GDP 21-22 százalékát a digitális szektornak köszönhetjük, ami erősebb, mint az EU-átlag,
• a térségünk lesz a digitális gazdaság növekedési motorja az EU-ban a következő másfél évtizedben.

Igaz ez? Jobbak vagyunk high-tech gazdaságban, mint a finnek, vagy a svédek?

Kezdésnek itt van az EU digiális ponttáblázata, ami rengeteg különböző adatot összesít. Ez annyiban siker, hogy ugyan hátul vagyunk, de azért vannak országok, amik mögöttünk vannak:

A háztartások internet-hozzáférésében is eléggé hátul vagyunk az OECD-ben:

Mobil adatforgalomban és mobil szélessávban viszont konkrétan legutolsók vagyunk:

Magyarországon a legelavultabb a háztartások információs technológiai eszközparkja:

Persze nem csak onnan lehet nézni, hogy mennyire elmaradott Magyarországon az internetes infrastruktúra. Amiről Orbán beszél, az az, hogy van Magyarországon olyan ipar, ami az információs technológiára, vagy annak gyártására épül. Például ilyen volt az időközben bezárt komáromi Nokia-gyár, vagy félvezetőket gyártó – egyébként elég gyenge képzettséget kívánó, és egyáltalán nem erős fizetéseket kínáló – Jabil- vagy Flextronix üzemek. Ezek a gyárak az olcsó magyar béreket használják ki, importált technológiával exportra termelnek, tovább erősítve a magyar gazdaság duális jellegét. Szintén az olcsó bérek miatt hozta – mondjuk India helyett – Magyarországra sok nagyvállalat a telefonos ügyfélközpontjait (shared service center, SSC), ami ugyanúgy digitális gazdaságnak számít, mint az Apple vagy a Google.

Ezeknek köszönhetően a magyar GDP-n belül erős az információs és high-tech iparág helyzete a többi OECD-országhoz képest, bár a hozzáadott értéken belüli 7,3 százalék sehogy nem éri el azt a 21-22 százalékot, amiről Orbán beszél:

A baj az, hogy ezt inkább lehet a többi szektor – például a szolgáltatások – gyengeségével indokolni, mint azzal, hogy mennyire termékeny, a munkvállalók digitális képzettsége miatt vonzó beruházási terep lenne Magyarország. Az utóbbi években nem is történt semmi az állam részéről – akár az oktatásban, akár az infrastruktúrában –, ami a magyar munkerő digitális készségeinek javítását szolgálta volna, ami miatt nem olyan valószínű, hogy mi válnánk az EU digiális növekedési motorjává.