____simple_html_dom__voku__html_wrapper____>

Az októberi Budapest Science Meetup-on Vámos Péter (Aquincumi Múzeum) a római kori kerámiák kutatásának fontosságáról és a feltárt tárgyakból levonható következtetésekről beszélt.

Az előadó összefoglalója:

A régészeti feltárásokról előkerülő leletanyag tekintélyes részét kerámiatöredékek teszik ki. Ez részben annak köszönhető, hogy míg a szerves anyagból és fémből készült dolgok elbomlanak, illetve jelentős állagromláson mennek keresztül, addig az égetett agyagból készült tárgyak ép vagy töredékes formában némelykor szinte az eredeti gyártási minőségükben maradnak ránk. Ráadásul a régebbi korokban (őskor, ókor, középkor) sokkal több tárgytípust készítettek kerámiából, lévén, hogy könnyebben elérhetőbb és olcsóbb volt agyagból legyártani valamit, mint fémből vagy üvegből. Így tehát a maradványaik is nagyobb arányban kerülnek elő. Egy-egy feltárás során akár több tízezres nagyságrendben is előkerülhetnek kerámiatöredékek.

Az előadás során a római kori régészet példáin keresztül igyekszem bemutatni, hogy ezekből a törött cseréphalmokból milyen adatokat nyerhetünk, a leletek tudományos feldolgozása során milyen módszerek állnak rendelkezésre az egyes kerámiatípusok és formáik meghatározására, illetve származási helyük azonosítására. Ezek segítségével számos, további olyan információkhoz juthatunk, amelyek már nem csak magukról a tárgyakról szólnak, hanem a lelőhelyről és az egykor ott élt emberek mindennapjairól, egy adott időszak gazdasági és kulturális viszonyairól is.

Címlapi kép forrása: Haselburg-Müller/Wikipedia/Terra Sigillata múzeum, Rheinzabern, Németország