11 elemzést, háttértanulmányt tett ma közzé a Magyar Tudományos Akadémia a 2015-ös menekültválsággal kapcsolatban.

132 ezer embert (illetve bizonyos adatiakat) vizsgálták meg, akik 2015 januárja és augusztus vége között mentek át Magyarországon.

Főleg a fiatal a férfiak

Az például kiderült, hogy a menekültek nagyon nagy többsége fiatal férfi, a kor és a nemek megoszlása így néz ki.

A számokból az is kiderül, hogy alig kap valaki Magyarországon menedéket, ennek persze a fő oka, hogy az eljárás ideje alatt a hozzánk érkező emberek többsége tovább megy nyugat felé. Ezzel együtt a számok most így néznek ki:

Ebből az látszik, hogy a 132 ezer kérelmezőből összesen 22 ember kapott menekültstátuszt, és összesen 63 ember maradhatott idén legálisan az országban. Ehhez képest 1400 eljárást lefolytattak és elutasították a kérelmezőt, a többi esetben pedig még tart az elbírálás vagy megszüntették az eljárást, de praktikusan mindkettő azt jelenti, hogy az illető már elhagyta Magyarországot.

Az is kiderül a számokból, hogy hogyan változott a menekültek aránya év eleje óta a származási ország szerint.

Az év elején, február közepéig óriási többségben voltak a koszovóiak, aztán április közepéig lassan növekedett a menekültek száma, április végétől viszont folyamatosan gyorsul az érkezők száma, a legtöbb szírek, utánuk az afgánok, és utánuk mindenki más.

Egy részkutatás egyébként azzal foglalkozott, hogy az egyes jogszabályváltozások, politikai nyilatkozatok befolyásolták-e az érkezők számát, és ha igen hogyan. Az MTA kutatói azt mondták, nem találtak összefüggést, tehát miután például Angela Merkel valami olyasmit mondott, hogy minden Szíriából érkező menekültet befogadnak, nem ugrott el utána a Magyarországon áthaladók száma.

Azért ehhez érdemes hozzátenni, hogy a növekedés egész évben folyamatos, tehát amúgy emelkedett például a német politikai nyilatkozatok után a szám, maximum nem kiugró mértékben, ráadásul az is kérdéses, hogy az ilyen mondatoknak a hatását mennyire gyorsan kellene látni a menekültek mennyiségén.

Nem kell Magyarországon maradó menekültekkel számolni?

A tanulmányokat bemutató tájékoztatón ott volt a Bevándorlási Hivatal vezetője, Végh Zsuzsanna is, kb. ő képviselte a kormány álláspontját.

Ez a legjobban akkor látszott, amikor a menekültek integrációjával kapcsolatos ügyekről, például a munkavállalásuk lehetőségeiről esett szó.

Végh például a 444 kérdésére elmondta, hogy szeptemberig egyáltalán nem regisztrálták, hogy a menedékkérőknek milyen szakképesítése, végzettsége van, ez elvileg csak a déli határon kialakított tranzitzónák létrehozása óta történik meg.

Pedig ugye nem érdektelen, hogy a hozzánk érkező emberek közül ki a betanított munkás és ki az építészmérnök, még ha a papírok hiány miatt a nem mindig megbízható önbevallásra kell is hagyatkozni.

Az MTA kutatói azt javasolták, hogy a kormány dolgozzon ki stratégiát az integrációra, Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Migrációs Munkacsoport vezetője szerint ezzel kapcsolatban érdekes vitáik voltak a Belügyminisztériummal. 

Török úgy foglalta össze a BM feléjük előadott álláspontját, hogy a minisztérium (és nyilván a kormány) szerint nem valószínű, hogy nagyobb mennyiségű menekült magyarországi integrációjára fel kell készülni, nem számolnak olyasmivel, hogy ide sok ember jönne.

Persze nem újdonság, hogy a kormány ilyesmiket gondol, de azért mindig aggasztó hallani, hogy a részükről egy alapvetően tudományos közelítésű körben ugyanazok a mantrák mennek, mint a kormányszóvivői tájékoztatón.

Ebben a témában mondta el Végh azt is, hogy a kormány továbbra is családpolitikával akarja megoldani a munkaerőhiányt, és a bevándorlásra nem tekint ebben az ügyben lehetőségként. Pedig a népességcsökkentést nálunk sokkal gazdagabb országok sem tudják csak családi adókedvezményekkel megoldani, és az állami KSH nyáron számolta ki, hogy bevándorlás nélkül 6,7 millióra fog csökkenni Magyarország lélekszáma 2060-ra, családpolitika ide, vagy oda.

Akik már itt vannak, azok dolgoznak

A kormány szerint ugyan nem kell arra készülni, hogy mit csinálunk majd azokkal az emberekkel, akik idejöttek, azért az MTA kutatói utánanéztek, hogy a már korábban Magyarországra vándorolt, itt letelepedett emberek pontosan hogyan, és mennyit dolgoznak.

Bár nagyságrendekkel kevesebb emberről van szó, ami nagyon is befolyásolja, hogy mennyire tudnak elhelyezkedni, az látszik, hogy az elmúlt években, évtizedekben érkezett emberek azért találtak maguknak munkát.

Tehát a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatai szerint példéul a Közel-Keletről érkező bevándorlók munkanélküliségi rátája alacsonyabb volt az országos átlagnál.

Szintén 2011-ben, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát vizsgálva az látszik, hogy 30-60 év közötti bevándorlók 80 százaléka aktív, 11 százalékuk eltartott, 9 százalék inaktív, míg a teljes magyar átlagban ugyanekkor 78 százalék aktív, 4 százalék eltartott és 18 százalék az inaktívak aránya.

Még egyszer: 2011-ben a mostani embermennyiség töredékéről volt szó. Szóval ezek a számok nem azt mutatják, hogy ha most minden szír és afgán munkát vállalhatna Magyarországon, akkor 80 százalékuk elhelyezkedne, de azért az látszik belőlük, hogy alaptalan azt gondolni, hogy aki ezekből az országokból érkezik, az biztosan nem akar majd dolgozni.

A tanulmányokat itt lehet elolvasni:

• Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai
  
• Migráció Szubszaharai Afrikából Magyarországra és Európába
  
• A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkaerő-piaci helyzetére Európában. Összefoglaló az empirikus eredményekről.
  
• Politika és migráció
  
• A magyarországi munkaerőpiac migránsokat felszívó képessége
  
• A menekültügy jogi szabályozása
  
• Az EGT-t érintő nemzetközi migráció térbeli sajátosságainak vizsgálata
  
•  Migrációs kockázatok, várható folyamatok - Nyugat-Balkán
  
• Menedékkérők Magyarországon 2015-ben
  
• Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten
  
• Afganisztán, Pakisztán és Irán migrációs kockázatai