A Fővárosi Törvényszék múlt pénteki, nem jogerős ítélete szerint Ungár Klára volt SZDSZ-es politikusnak kétmillió forintot kell fizetnie, mert azt állította, hogy Kocsis állítólagos melegként nem tesz semmit, hogy kiálljon a melegek védelmében. 

Bár a bíróság ravasz trükkel megkerülte a lényegi kérdést, nevezetesen azt, hogy

le lehet-e nyilvánosan melegezni valakit retorziók nélkül,

ha ebben a konkrét esetben nem is születik ennél kategorikusabb állásfoglalás, valamelyik magyarországi bíróság előbb-utóbb kénytelen lesz letenni a garast, főleg ha valaki Kocsis sikerén felbuzdulva elszánja magát, és hasonló ügyben perel.

A Fővárosi Törvényszék múlt heti döntése nemcsak ravasznak, de a megítélt kétmilliót tekintve túlzónak is tűnik, pedig egyáltalán nem példátlan, sőt: alig néhány éve még a világ legdemokratikusabbaknak tartott országaiban is nagyon meg lehetett szívni, ha az ember valakit nyilvánosan melegnek nevezett. Főleg úgy, hogy az illető azt állítja, hogy ő márpedig nem meleg. 

2002-ben például, nem is olyan nagyon régen, Tom Cruise-nak tízmillió dolláros kártérítést ítélt meg egy amerikai bíróság azért, mert lemelegezték. Cruisre-ról egy melegpornósztár, Chad Slater, aki korábban erotikus birkózóként kereste kenyerét, azt nyilatkozta, hogy viszonya volt a filmszínésszel, és Cruise miatta hagyta el második feleségét, Nicole Kidmant.

A színész, akiről időről időre szárnyra kap a pletyka, miszerint homoszexuális, egy évvel korábban 100 millió dollárra perelt egy Los Angeles-i kiadót, Michael Davist, és az ügynek peren kívül azzal lett vége, hogy Davisnak nyilvánosan ki kellett jelentenie:

Tom Cruise „nem homoszexuális, soha nem volt az, és soha nem volt homoszexuális viszonya”.

Cruise a maga részéről annyit fűzött hozzá az ügyhöz, hogy neki semmi baja a melegekkel.

2007-ben Anna Nicole Smith ügyvédjét és ügynökét, Howard K. Sternt (nem összekeverendő a rádiós Howard Sternnel) melegezték le, ő 60 millió dollárt követelt, aztán évekkel később peren kívül megegyezett az alperessel, azzal a nővel, aki korábban azt állította, hogy rajtakapta Sternt Larry Birkheaddel, Anna Nicole Smith gyermekének apjával. Hogy miben állt az egyezség, az nem derült ki.

Az USA-ban 1944-ben született az első bírósági vélemény a lemelegezés becsületsértő voltáról, onnantól kezdve évtizedeken át nyerték meg a pereket azok a felperesek, akikről valaki azt állította, hogy homoszexuálisok. És ez valószínűleg így ment volna a világ végezetéig, ha 2012-ben egy New York állambeli fellebbviteli bíróság a fejéhez nem kap, és ki nem mondja:

ha a maga a homoszexualitás nem bántó, akkor valakit homoszexuálisnak nevezni sem az.

A forradalmi döntést meghozó bíró, Thomas E. Mercure közölte, hogy a korábbi ítéletek nem állnak összhangban a mostani hivatalos vonallal, és a továbbiakban nem követendőek, hiszen "azon a hamis feltételezésen alapulnak, hogy gyalázatos vagy szégyenletes, ha az embert leszbikusként, melegként vagy biszexuálisként írják le."

Ebben a pillanatban az USA-ban úgy áll a helyzet, hogy lemelegezni valakit nem számít becsületsértésnek, viszont ha például valakiről azt állítják, hogy homoszexuális aktusban vett részt, például egy buliban, azt egy épeszű esküdtszék tagjai továbbra is szégyenteljesnek találhatják, és könnyen lehet, hogy aki emiatt perel, nyer.

Elnézést, tudja, hogy meleg a lova?

Kártérítési ügyben 2014-ben egy ausztrál bíróság is a New York-iéhoz hasonló következtetésre jutott, miután egy börtönőrnek az a pompás ötlete támadt, hogy megvicceli egyik kollégáját. Belépett a levelezésébe, és a mit sem sejtő kolléga emailcíméről 2300 embernek küldött el egy levelet, amiben az állt: "Helló emberek, csak elmondanám, hogy homoszexuális vagyok, és hasonló gondolkodásúakat keresek időtöltés céljából". Mivel a börtönőr azt állította, hogy a kamu levél miatt ott kellett hagynia a munkáját, az ügyben eljáró körzeti bíróság 100 000 dolláros kártérítést ítélt meg neki, többek között az elmaradt fizetés fejében, ugyanakkor a New York-i bírósághoz hasonlóan kimondta: nem számít becsületsértésnek, ha valakit homoszexuálisnak neveznek.

Európában a legemlékezetesebb eset még 2007-ben történt Nagy-Britanniában, amikor egy oxfordi diák, bizonyos Sam Brown, aki egy este a barátaival ünnepelte a sikeres vizsgákat, jó kedvében odaszólt egy lovasrendőrnek: "Elnézést, tudja, hogy meleg a lova?" Nem kellett volna. Brownt a közrend megzavarásáért letartóztatták, és 80 fontos bírságot szabtak ki rá, amit ő nem volt hajlandó befizetni, később pedig ejtették az ügyet. Aztán hat évig tartott, mire a brit felsőház javaslatára 2013-ban kivették a vonatkozó törvényből a „sértő” szót – úgyhogy angol rendőrlovat elvben már büntetlenül le lehet melegezni.