Mit szeretnek a terroristák annyira Brüsszelben?

Nagyon bizarrul hangzik, de az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szervei és a jelenlegi Európa elpusztításán dolgozó terroristák alig néhány kilométerre ülnek egymástól Brüsszelben. 

Brüsszel Molenbeek nevű kerülete, ahol vasárnap a párizsi terrortámadások miatt hét embert vettek őrizetbe, nem ismeretlen a terrorelhárítók előtt.

Korábban a 2004-es madridi merénylet, a brüsszeli zsidó múzeumnál történt tavalyi lövöldözés, a januári párizsi támadások elkövetői is itt szerezték be a fegyvereiket és az Amszterdam-Párizs vonaton augusztusban Kalasnyikovval kaszabolni készülő férfi is itt lakott. Ehhez a városrészez kapcsolódott az a terroristasejt is, amelyiket januárban számolt fel a belga rendőrség Verviersben pár nappal a Charlie Hebdo elleni támadás után.

A pénteki párizsi támadások elkövetői közül legalább négyen köthetőek a molenbeeki terrorista sejthez:.

  • A belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoudot tartják a merényletek főszervezőjének;
  • Bilal Hadfit, Belgiumban született, a Stade de France-nál robbantotta fel magát;
  • Brahim Abdeslam, aki a Bataclan közelében, a Voltaire sugárúton, a Comptoire Voltaire étteremnél robbantotta fel magát;
  • Salah Abdeslam még mindig szöksében van, ő bérelte azt a VW Polót, amit a Bataclan közelében találtak a rendőrök.
Salah Abdeslamot Molenbeekben testvérével vett részt a merényletekben - Fotó: AFP/Police Nationale

A belga belügyminiszter, Jan Jambon vasárnap a közszolgálati tévében elismerte, hogy

 elvesztették a Molenbeek feletti ellenőrzést.

Belgiumban már régóta tisztában vannak azzal, mekkora veszélyt jelent, hogy a városrész az európai terrorizmus egyik központjává vált. Charles Michel belga miniszterelnök a nemzeti tévének arról beszélt, hogy azért is nehéz bármit kezdeni a kerülettel, mert kívülről egyáltalán nem tűnik gyanúsnak.

Molenbeeket alig pár metrómegálló választja el Brüsszel diplomatanagyedétől, ahol az Európai Unió intézményei is állnak, de olyan mintha egy egészen más városba érkeznénk.

Nyugatra a Molenbeek negyed, keletre az EU központja - Térkép: Google Maps

 Az egykori munkásnegyed a nagy gazdasági világválság óta nem tért magához, az alacsony ingatlanárak miatt pedig sok bevándorló költözött ide. A kerületben 30 százalékos a munkanélküliség, ami messze a legmagasabb az országban. Ahhoz, hogy valaki Belgiumban munkát kapjon, nem árt tudni a francia mellett flamandul esetleg hollandul vagy legalább angolul. A legtöbb bevándorló azonban még mindig csak arabul vagy franciául beszél, ami szinte lehetetlenné teszi az integrációjukat. Az itt élő fiataloknak nincsenek túl jó kilátásai, nem meglepő, ha fogékonyabbak lesznek radikálisabb hangokra. 

Azokat, akik az interneten rákattannak az ISIS tényleg látványos propagandaanyagaira, a terroristák helyi toborzóinak már nem nehéz behúzniuk maguk közé. A Khalid Zerkkani nevű radikális prédikátort, aki leginkább Télapó néven volt ismert, idén júliusban tartóztatták le, mert pénzt adott a fiataloknak, hogy Szíriába menjenek harcolni.

Charles Michel belga miniszterelnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja az egyik molenbeeki radikális mecsetet. Jamal Ikazban szocialista képviselő szerint ezzel még nem oldódik meg semmi,

a legveszélyesebb üzeneteket a muszlim fiatalok úgyis az internetről szedik össze. 

Szerinte annak, hogy a fiatal muszlimok beállnak a radikálisok közé, nincs sok köze a valláshoz. A legnagyobb gond az, hogy az európai társadalomban egyáltalán nem látják a jövőjüket. 

Fotó: AFP/Emmanuel Dunand

A helyi muszlim párt képviselői is arról számoltak be, hogy főleg a külföldről érkezett imámok beszélik tele a fiatalok fejét. Mivel ezek a srácok már nem tudnak túl jól arabul, a szélsőséges prédikátorok gyakorlatilag azt mondanak nekik, amit akarnak. Általában olyan fordításokban kapják meg tőlük a vallási szövegeket, amikből annyi jön le nekik, hogy ez a vallás leginkább a gyilkolásról szól.

Egy Mohamed nevű helyi boltos, aki már 50 éve él a kerületben, a Politico-nak azt mondta, hogy mindig volt valamekkora bűnözés, de a környék egész élhető volt. A helyzet pár éve változott meg, mikor megérkeztek a radikálisok. Mohamed nem is tartja őket igazi muszlimnak. A helyieknek abból is elegük van abból, hogy néhány őrült miatt megint őket fogják megbélyegezni. 

De miért éppen Belgiumból lett terrorparadicsom?

Belgium etnikailag és nyelvileg is megosztott ország bonyolult szövetségi rendszerrel, ahol sok a párhuzamosság, ami eleve megnehezíti, hogy a hatóságok között hatékonyan működjön az információáramlás. A szövetségi államban a vallon és a flamand hatóságok gyakorlatilag teljesen külön működnek egymástól. Pár éve nem álltak messze attól sem, hogy a két régió népszavazással döntsön a szétszakadásról.

Ahogy egyre több olyan dzsihádista támadás indul ki az országból, annál látványosabbá válik, hogy a szétszabdalt belga hatóságok mennyire nem tudják kezelni a helyzetet. 

Belgiumban az egy főre jutó, külföldön harcoló dzsihádisták száma a legmagasabb az EU-ban. Ezek nagy része pedig éppen a Molenbeekből indult el a Közel-Keletre. Belgiumot a kis mérete és a tartományi szinteken szétszabdalt rendőrsége ideális helyszínné teszi a fegyvercsempészek számára. Az országnak alig van olyan pontja, amely autóval 40 percnél nagyobb távolságra lenne a határtól.

Az ország belügyminisztere, Jan Jambon a párizsi támadások előtt pár nappal beszélt arról, hogy az ország bonyolult közigazgatási rendszere mennyire megnehezíti a terroristák felkutatását. Ez pedig hatványozottan érvényes Brüsszelre, ahol a 19 kerületi önkormányzatban 6 egymástól független rendőri rendőri egységnek kellene rendet tartania. Ezek között az információáramlás finoman szólva sem tökéletes.

Gyakorlatilag ez olyan, mintha Európa fővárosában egy fél tucat kistelepülés rendőrőrsei akarnák felvenni a harcot a nemzetközi terrorizmussal.

Miután tavaly Brüsszel belvárosában négy embert lőttek le a zsidó múzeumnál, egy belga rendőrtisztet felelősségre is vontak, aki a merénylet előtt ugyan kapott tippeket az informátoraitól, de ezeket valamiért nem adta tovább időben. 

Razzia Molenbeekben három nappal a párizsi terrortámadások után - Fotó: AFP/John Thys

A belga hatóságok elvileg mindenkitől megvonhatják az útlevelét vagy a személyigazolványát, aki terrorizmussal gyanúsítható vagy kiderül róla, hogy a Közel-Keleten harcolt a dzsihádisták oldalán, kivéve azoktól, akik már Belgiumban születtek. Az utóbbi időszak merényleteit viszont harmad- vagy negyedgenerációs bevándorlók követték el. 

Belgium elég nagy gondban van - Forrás: Politico

Belgium szempontjából iszonyúan riasztó, hogy az EU-n belül náluk a legnagyobb az Iszlám Államhoz csatlakozó szélsőségesek aránya. A belga hatóságok legalább 800 olyan emberről tudnak, akik Belgiumból utaztak a Közel-Keletre harcolni. A belga rendőrfőnök, Catherine De Bolle vasárnap arról beszélt a flamand tévének, hogy 130-an lehetnek azok, akik már visszatértek a szíriai harcokból. A Radikalizációkutatás Nemzetközi Intézetének számításai szerint 1 millió belga állampolgárra legalább 40 hazai terrorista jut. Ez az arány kétszer magasabb, mint Franciaországban. 

Ugyanakkor a belgiumi muszlim közösség is nagyon megosztott. Molenbeekben 22 mecset működik, de a keményvonalas szalafiták nem ezekben, hanem rejtett imahelyeken toboroznak embereket a dzsihádhoz.

A párizsi támadások után a belga belügyminiszter felháborodva jelentette ki, hogy a környéket meg kell tisztítani a szélsőségesektől, mert a jelenlegi helyzet nem tűrhető tovább. A belga rendőrség hétfőn újra razziázott Molenbeekben, a menekülőben lévő Salah Abdeslomot keresték, de nem sikerült elfogniuk. 

A kerülettel kapcsolatos problémák már régóta ismertek voltak, az, hogy pénteken egy újabb súlyos merénylet indulhatott el a városrészből, jól mutatja, hogy a tagállamok biztonsági erői külön-külön mennyire kevesek a terrorista hálózatokkal szemben.

(Financial Times/Guardian/Politico/ Washington Post)