Biztos önöknek is van legalább egy ismerőse, aki a lúgosító kávéra esküszik, vagy a PI vizet tolja, influenzaszezonban meg szórja a nyelve alá az Oscillococcinumot.

Idióta.

Könnyű így rálegyinteni azokra, akik nem (vagy nem csak) a hagyományos orvoslásban hisznek, hanem kipróbálnak mindenféle alternatív, természetgyógyászatos izét.

A Magyar Tudományos Akadémia csütörtöki konferenciája pont nem arról szólt, hogy a természetgyógyászat úgy hülyeség, ahogy van. Arról szólt, hogy érdemes megérteni ezt a jelenséget, hogy igenis lehet helye az orvoslásban, és hogy a nyugati tudományos standardok sem tévedhetetlenek.

Ezek az újhullámos izék, amik évezredek óta itt vannak

Az Egyesült Államokban most már hetente-havonta fordul elő, hogy valaki nem oltatja be a gyerekét, mert mondjuk nem hisz az oltásokban, viszont hiába dörzsölt a kis sráchoz védőkristályokat, pont ahogy a guru javasolta, a gyerek csak elkapta a kanyarót, és megfertőzött mindenkit a környezetében.

Ennek alapján úgy tűnhet, mintha ezek áltudományos, a modern orvostudomány eredményeit megkérdőjelező eszmék most kezdtek volna el terjedni. És ebben persze van igazság, de közben az a helyzet, hogy történelmi perspektívában pont a modern orvoslás, a modern, kíséreltekre, bizonyítékokra alapozott tudományos módszer a relatív új, pár száz éves fejlemény. Előtte a hit alapú gyógyítás volt a jellemző évezredekig.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy miközben az orvoslás eszméletlen ütemben fejlődik, pont a modern tudományos módszerek alkalmazása miatt vannak kérdések, amikre nem tud, vagy nem tud jól választ adni.

Bizonyos betegeknek vannak olyan pszichés, spirituális igényei, amit a rendelőben nem elégítenek ki.

Miért én lettem beteg? Ez egy jel. Mit kezdjek vele?

Erre nem ad választ a háziorvos, a kuncsaft pedig elégedetlen.

Egy szuperül felszerelt, kiválóan képzett, udvarias orvosokkal telepakolt svéd kórházban végzett vizsgálatok pont azt mutatták meg, hogy a világ legjobb körülményei ellenére is volt valami, amit a betegek egy része várt volna, de nem kapott meg.

Ahol pedig van igény és fizetőképes kereslet, ott lesz szolgáltatás is.

Besegít az alternatív gyógyászat

A nők évezredekig egyedül, vagy bábákkal szültek, de semmiképpen sem szülészorvossal, kórházban. Semmi kétség sem férhet hozzá, hogy kórházban szülni biztonságosabb, mint otthon. De pszichésen viszont lehet, hogy megterhelőbb a kórház. Otthon szülni lehet, hogy jobb érzés. Pont ezek miatt egyre többen választják az otthoni szülést, vagy kérnek a kórházban is bábát szülészorvos helyett.

Ez Nyugat-Európában helyenként annyira elterjedt, hogy rákényszerítette a kórházak szülészeti osztályait, hogy ilyen nagyüzemi, kaszárnyás körülmények helyett emberibb környezetet nyújtsanak a terhes anyáknak. Ha nincs az otthonszülő, alternatív mozgalom, akkor ez az egyébként kedvező változás sem biztos, hogy megtörténik.

Vagy ott vannak az Anonim Alkoholisták, akik egy kifejezetten spirituális programmal érnek el nagyon jó eredményeket. Miközben nem kézenfekvő a módszerük tudományos alapon történő értelmezése, amiben Istennek főszerepe van.

A tudománynak mindig nyitottnak kell maradnia az új módszerek iránt.

Idén kapott Nobel-díjat egy kínai kutató, aki a kínai természetgyógyászatban 1700 éve használt nyári üröm gyógyhatását kutatta, és akit saját bevallása szerint egy 4. századi alkimista leírása indított el a munkában.

Persze az eredményeit már modern tudományos módszerekkel érte el, és nem kiingázta, hogy mi a hatóanyag, de ettől még a természetgyógyászattól indult el.

Hol van a pénz?

Az egészségiparban vannak nagyon erős üzleti megfontolások, például a gyógyszergyártóknál.

Kovács József bioetikus beszélt például egy antidepresszánsról, amiről a gyártó azt mondta, hogy kifejezetten jól lehet alkalmazni kamaszoknál. Erről meg is jelent kutatás egy orvosi lapban. Aztán kiderült, hogy a gyógyszer mellékhatásaként a kamaszok egy része öngyilkosságot kísérelt meg, a kutatás, ami alapján ajánlották a szert pedig kamu volt. Gyakorlatilag a gyógyszergyár marketingesei írták, orvosok pedig csak a nevüket adták hozzá pénzért.

Ez egy horrortörténet egy bűncselekményről, de az is fontos része, hogy a végén kiderült, hogy mi az igazság. Mert a nyílt, egymás ellenőrzésére építő modern tudományos világban ezek a dolgok végül kiderülnek, ez az önkorrekciós képesség például iszonyú fontos, és az áltudományos világban nyilván nem létezik.

Amikor a fogyasztóvédelem 50 ezer forintért árusított

orrba helyezhető lézeres agyserkentőket

foglalt le, amik valójában a kínai piacon árult 750 forintos lézerpointerek voltak, ott nem az alternatív gyógyászati közösség lökte ki magából a csalót, oda hatóság kellett, hogy ne verjék át tovább az embereket.

Minden kapzsi bűnözős sztorival együtt is pont az különbözteti meg a modern orvoslást az alternatív gyógyászattól, hogy az ilyen lúgosító kávés meg aurafényképezés szintű dolgok kifejezetten a vásárlók pénzére mennek rá, míg az orvostudományban elvárás, hogy ne az üzleti érdek legyen az első, még ha persze az is jelen van.

Betiltani nem lehet

A konferencián mindenki beszélt arról is, hogy milyen hajmeresztő áltudományos baromságokat lehet olvasni a neten. És hogy a tudósoknak, beleértve a Magyar Tudományos Akadémiát is, sokkal jobban el kell tudniuk magyarázni, hogy mi a különbség a tudomány és az áltudomány között, és miért jobb az első a másodiknál.

Arról is sok szó volt, hogy szabályozni kell az alternatív gyógyászatot. Ez volt az a kérdés, amiben a felszólaló tudósok nem értettek teljesen egyet.

Volt, aki olyasmiről beszélt, hogy a mostani szabályozás nagyjából rendben van. Hogy például a homeopátia, sőt, a természetgyógyászat általában nem hatásosabb ugyan, mint a placebo, de az is fontos hatás lehet. És hogy amíg egy gyártó terméke nem káros, és nem hazudja azt róla, hogy tudományosan bizonyított a hatása, addig nincs nagy gond.

Mások szerint a mostani szabályozás túl puha. Szerintük a hatóságoknak szigorúbban kellene büntetnie, mert pár tízezer forintos bírságok senkit sem fognak eltántorítani attól, hogy kihasználják a hiszékeny, beteg embereket.

Az egyértelmű, hogy ezeket a dolgokat, mármint amik nem kifejezetten károsak, csak nem is nagyon segítenek, betiltani nem lenne praktikus. Mert az emberek ugyanúgy keresnék, és vásárolnák őket, csak akkor már egy teljesen ellenőrizetlen feketepiacról.