Maga az őskáosz tombol a magyar közéletben a pezsgő nemes intézményével kapcsolatban manapság. Egyfelől drága, nemes italként gondolunk rá, amit csak jeles napokon szabad megízlelni. Ugyanakkor óriási mennyiségben vesszük, főként szilveszter előtt azokat a 4-500 forintos diszkontpezsgőket, aminek árából, ha leszámítjuk a vaskos üveg, a címke meg a dugó értékét, még a legolcsóbb asztali borból is csak nehezen jönne ki hét és fél deci.

Hát hogy is van ez?

A pezsgő, mármint a jó minőségű pezsgő is megérdemelne már végre valami olyan cunami-szerű, mindenen átsöprő, mindent megtisztító átértékelő hullámot, mint ami az utóbbi években a pálinkák, a kisszériás sörök és a minőségi borok hazai piacán söpört végig. Hiszen vannak remek saját hazai pezsgőmárkáink, és éppúgy meg lehet találni a kiemelkedő minőséget a manufakturális mint a nagyipari pezsgők között. A pezsgőzésnek pedig éppúgy megvan a helye a gasztronómiában, mint a hagyományos sör-bor-pálinka triónak. 

Nem csak szilveszterkor vagy Forma-1 futam után lehet elpukkantani a dugót: egy-két pohár jól behűtött, dúsan gyöngyöző pezsgő bármikor remekül egészítheti ki az étkezéseket. A számos fajta közül ügyesen választva, akár az egész ételsort a pezsgő köré felépítve teljesen új harmóniákat tapasztalhatunk meg, ahogy kölcsönösen hat egymásra egy halétel, egy gyümölcsös desszert, egy vadragu, egy könnyű tészta - és a finom, hűvös buborékbomba.

Bulikban is ritkaság, hogy egy sör vagy egy rémséges energiaital-tömény méregkoktél helyett egy pohár pezsgőt rendeljen valaki - pedig éppen olyan jól tud esni a pörgés közben, mint a lapos, fantáziátlan hangulatcsinálók. Sőt!

Tudtaeön

• a "pezsgő" szó Széchenyi István zseniális találmánya. Champagne-nak hivatalosan csak a francia Champagne borvidékről származó fajtákat szabadna hívni, de ezzel a kellemes hangzású gyűjtőnévvel Széchenyinek sikerült kikerülni azokat a csapdákat, amikbe például a konyak-brandy-borpárlat vonalon nehéz nem beleesni a szeszkultúrában.
  
• hivatalosan 4-8 fokon adja ki leginkább zamatát a pezsgő, ami azt jelenti, hogy még ennél is hűvösebb palackból a pohárba öntve érkezik ajkaink közé pont megfelelő hőfokon az ital. A pezsgősvödörben lévő víz-jég keverék optimális hőmérsékleten tartja az üveget, ezért tartják ilyenben a palackot két kitöltés között.
  
• a profi pincérek ma már csak az üvegen lecsorgó pára felitatása végett csavarják asztalkendőbe a palackot bontás előtt. A modern üveggyártási technológiák előtti időkben viszont ennek praktikus oka is volt: a hirtelen nyomáscsökkenés esetleg szétrepeszthette az üveget, ami pincérvért fakaszthatott volna bebugyolálás nélkül.
  
• az első pezsgőt dom Pierre Pérignon, Benedek-rendi szerzetes készítette, valamikor a XVII. század végén.
  

Végezetül pedig két videó, egy végtelenül unalmas, amelyből még akkor is megtudhatjuk, hogyan kell pezsgőt szervírozni, ha tegnap jöttünk egy másik bolygóról (ahol nincs pezsgő):

Valamint egy másik az internet legsötétebb bugyraiból, borzasztó és vicces pezsgőbontásos balesetekkel:

Egészségünkre!