Craig Steven Wright

– lehet, hogy így hívják a Bitcoin nevű kriptodeviza nagyon-nagyon rejtélyes kitalálóját, aki Satoshi Nakamoto néven, 2008-ban egy elegáns tanulmánnyal, majd egy open source szoftver közzétételével elindította a világ legsikeresebb internetes pénznemét. Vagy ha nem ő, akkor nagyon-nagyon ügyesen próbálja elhitetni magáról, hogy ő az. A 44 éves férfit a Wired és a Gizmodo leplezte le magyar idő szerint tegnap késő este, nem sokkal később már házkutatást is tartott nála az ausztrál rendőrség.

Satoshi Nakamoto egy hatalmas rejtély volt, rengeteget fektettek a világ újságírói abba, hogy megtalálják, mindhiába: a Newsweek és a New York Times is lyukra futott a témában. Előbbi szerint egy Kaliforniában élő japán, Dorian Nakamoto a nagy alapító, utóbbi pedig arról írt, hogy egy amerikai programozó, Nick Szabo lehet a Bitcoin mögött. De mindkét hírbe hozott ember határozottan tagadta, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto, és egyik történet sem volt igazán meggyőző.

Most viszont egy minden eddiginél valószínűbb jelöltet találtak az amerikai tech újságok. A Wired egy rejtélyes forrástól kapott néhány Wright blogjára vezető linket, illetve onnan lementett dokumentumot, amiből kiolvasható, hogy a férfi 2008-ban elég sokat foglalkozott a titkosított, p2p alapon működő pénznemekkel, és hivatkozott olyan írásokra és technológiai megoldásokra, amikre a későbbi rejtélyes Bitcoin-alapító. 2009 januárjában arról is írt a blogján, hogy mindjárt elindítja a Bitcoin béta verzióját. Kaptak mindenféle későbbi email- és jegyzőkönyv-részleteket, amikben Wright arra utal, hogy ő Satoshi Nakamoto. A Gizmodo pedig Wright egy állítólagos korábbi alkalmazottjától kapott hasonló információkat.

Wrightra gyanúsan sok minden illik abból, amit Satoshi Nakamotoról eddig is sejteni lehetett. Például az, hogy egy "őrült zseni", olyan húzásai voltak, hogy egyszer csinált egy ceruzát úgy, hogy az azt megalapozó technológiának minden egyes lépését maga hozta létre (például a grafitot előállító üzemhez maga égette ki a téglákat). Diplomahalmozó mániákus autodidakta, aki ráadásul eléggé ért a titkosításhoz, remek C++ programozó. A '90-es években rajta volt azon a Cypherpunks nevű levelezőlistán, ami fontos szerepet játszott a Bitcoin-rajongók gondolatvilágának megalapozásában, nagy rajongója a japán kultúrának, meggyőződése szerint libertárius, meggyőződésből harcolt az ausztrál adóhatóságokkal.

De vannak jelek, amik szerint Wright maga szeretné elérni, hogy rá terelődjön a gyanú. Például egyes kiszólásokat utólag tett bele a blogjába. Igaz, azóta törölte az egészet, a Wired és a Gizmondo cikkei után pedig a Twitter fiókját is.

Wrightnak komoly mennyiségű Bitcoinja van, tavaly el akarta indítani a világ első Bitcoin-alapú bankját, amire a fedezet a saját, 23 millió dollárt érő Bitcoin-vagyona volt. A Bitcoin indulása idején is sok tőkét fektetett abba, hogy olyan szuperszámítógépeket építsen, amikkel hatékonyan bányászhatta a virutális pénzt (ez az indulás idején sokkal könnyebb volt, mint most, hiszen kevesebben vettek részt a Bitcoin-bányászatban, és az algoritmus szerint idővel egyébként is egyre kevesebb új Bitcoin jön létre a rendszerben). 

Az is lehet, hogy az övé a Tulip Trust nevű Bitcoin-alap, amiben 1,1 millió darab viruális érme van – ez a mostani árfolyamon közel félmilliárd dollárt ér. Ehhez az alaphoz a Bitcoin indulása óta nem nyúltak hozzá, talán azért, mert befektetési céllal tartják, és majd később borítják a piacra, amikor – talán – még sokkat többet fog érni a pénznem.

A tulipán egyébként fontos önirónikus hivatkozás a Bitcoin világában, hiszen sokáig úgy nézett ki, hogy hasonló lesz a Bitcoin árfolyammozgása, mint a 17. századi holland tulipánmánia, az egyik leghíresebb árupiaci buborék:

Igaz, azóta csattanós választ adott a bűnszervezetek, terroristák és libertárius befektetők kedvenc pénzneme a huhogóknak. Csak nem akar eltűnni a süllyesztőben:

A január 14-i, 177 dolláros idei mélyponthoz képest most 130 százalékkal drágább, 420 dollár egy Bitcoin.

A Bitcoin árfolyama jellemzően emelkedni szokott, amikor bekerül a hírekbe, bármi miatt figyelem irányul rá. Idén például egyre többet beszéltek arról, hogy a kínai gazdagok Bitcoinban csempészik ki a pénzüket az országból, vagy hogy az Iszlám Állam terroristái is használják a lekövethetetlen pénzt – bár ez utóbbira nincs egyértelmű bizonyíték. De azért az továbbra is nagy érv a Bitcoin mellett, hogy úgy lehet benne pénzt mozgatni, hogy annak a hatóságok előtt ne legyen semmi nyoma.

Az is nagy lökést adott, amikor az Economistban arról jelent meg egy cikk október végén, hogy a Bitcoin mögött technológia, a Blockchain milyen elképesztő potenciállal bír. A tekintélyes brit lap szerint forradalmi lépés a gazdaságtörténetben, hogy a Bitcoinnal úgy lehet elszámolni, hogy nincs egy mindenki által megbízhatónak tartott harmadik szereplő, legyen az állam vagy bank – az elszámoló ugyanis a Bitcoin esetében maga a Bitcoint megteremtő p2p hálózat. Ez egy nagy kihívás lehet a jövőben az egész fejlett bankrendszerrel szemben, amit az Economist szerint is komolyan kell venni.

Az viszont továbbra is áll, hogy pénzként elég nehezen képzelhető el a Bitcoin jövője. Egy pénz csak akkor él, ha használják, történnek benne tranzakciók, a Bitcoint viszont úgy alkották meg, hogy mindenkit inkább a felhalmozásra ösztönöz. Mivel folyamatosan egyre kevesebb új Bitcoin készül (amikor pedig eléri a 21 millió Bitcoint a rendszer, onnantól kezdve egyetlen egy sem), így aztán elvileg minden egyes Bitcoin egyre többet fog érni. A folyamatosan szűkülő új Bitcoin-termelés mindenesetre tényleg jó érv arra, hogy Wright várjon a pénznem korábbi felértékelődésére, mielőtt piacra borítaná a pénzt.

(Wired, Gizmodo)