Manapság, amikor mindenkinél ott a mobil, esetleg egy tablet is, sokszor nyűgnek tűnhet egy bonyolultabb fényképezőgép használata. Pedig egy tükörreflexes kamera, akár egy belépő szintű DSLR gép bizony képes olyan csodás dolgokra, amire más masina nemigen. (Jegyezzük meg ezt a négy betűt, ha jó helyen ejtjük el a társalgásban, úgy tűnik majd, értünk a témához: Digital Single-Lens Reflex a kifejtése, és azokat a kamerákat nevezzük így, melyeknél nem egy keresőn vagy egy elektronikus képernyőn keresztül látjuk, amit le akarunk fotózni, hanem egy tükör segítségével közvetlenül az objektíven át nézelődünk, vagyis pont azt látjuk, amit fotózni akarunk, és pont úgy, ahogy a kamera.)

Aki igényes arra, hogy milyen minőségben menti el az öröklétnek élményeit, hamar rájön, hogy kell nekik egy jó kis DSLR, mert hamar eléri az univerzális eszközök vagy a kompakt gépek korlátait. De mik is ezek a korlátok?

Mélységélesség

Ez itt a Parlament és egy kisautó a rakpart korlátján (akit komolyabban érdekel a téma, a képre kattintva eredeti, pontosabban 1200 px szélesre méretezett formájukban is megnézheti a képeket):

Meg ez is:

Meg ez:

AUTO állásban elcsattintva a gépet lesz egy jó kis átlagos képünk a tárgyról, de ha kicsit játszunk a rekesszel, és A (aperture) üzemmódban elcsavargatjuk a blendeértéket, remekül elszórakozhatunk azzal, hogy mennyire lesz éles a háttér és a tárgy.

Reakcióidő

Ha sporteseményt, rohangászó állatokat, jópofa helyzeteket bármikor produkálni képes gyerekeket akarunk lekapni, jól jön, hogy a készenlétben szinte semmit nem fogyasztó, mindig akcióra kész tükörreflexes kamera szinte azonnal bevethető, ha helyzet van.. Íme, egy utcai ad-hoc teszt eredménye: az érkező rendőrautót fotóztuk le ketten vezényszóra, a Nikonnal illetve egy telefonnal. Croppolva, 1200 px-re vágva:

A Nikon D5500 a Nikon DSLR-kameráinak második belépő szintű modellje. 24 megapixel a maximális felbontása, érintőképernyős menürendszerével könnyen lehet ugrálni a funkciók között.

Nikon D5500

Wifi-kapcsolatra is képes, van benne GPS, tehát elmenthető, hogy hol készültek a képek, és nagyon menő, hogy akár 9999 fotóból álló time-lapse videót is lehet készíteni vele külső vezérlőprogram nélkül. Egy nagy átfogású mindenes objektívvel (18-105) már 250 ezer forint körül megkapható, a vázat pedig 180-190 ezer forint körül kínálják a szakboltok. A géppel nikonos rutin nélkül is gyorsan meg lehet barátkozni, a menürendszer logikus, a gyors elérésű funkciók kezelőszerveit is sikerült egyértelműen elhelyezni a vázon. Aki ért ezekhez a félprofi gépekhez, azért, aki nem ért hozzájuk, azért fogja hamar megszeretni ezt a jó ár-érték arányú kamerát.

Stabilitás

Sokszor jó, ha van a gépnek súlya. Bár a D5500 a maga 42 dekás nettó tömegével a könnyebb vázak közé tartozik, jó fogásával és akkuval-objektívvel már masszívabb súlyával jól kitartható, stabilan fogható. Még vacak fényviszonyok között, hosszú záridővel is lehet vele éles és részletgazdag képet csinálni, nagy távolságban lévő mozgó tárgyról is:

Behúzott kép

A gépet a fenti hajónál gyorsabban mozgó tárgyon tartva lehet relatíve hosszú záridővel élesen tartani a tárgyat, elmosni a hátteret: ez a behúzott kép. Például így néz ki egy elsuhanó taxi, ha ügyesen lekattintjuk a Nikonnal:

És így, ha egy telefonnal mozdulunk utána:

Ha nincs idő sokat állítgatni a gépet, akkor sem lehetetlen egy ilyen fotó előállítása. A jó DSLR gépek fontos tulajdonsága a jó ergonómia, a logikus kezelés, a gyors váltási lehetőség az üzemmódok között. A Nikon 1917 óta foglalkozik optikai lencsetagok, távcsövek, optikai berendezések gyártásával, 1947 óta gyárt kamerákat, szóval elég jól érzik ezt a témát: a váltás a programok között, a záridő beállítása a kívánt értékre némi megszokás után pillanatok kérdése csupán.

Tárgyfotózás közelről

Ahogy a nagy távolságban lévő tárgy is remekül kiemelhető egy DSLR-géppel, a makrofotózás is remek eredményeket hozhat. A Parlament után a budai rakpart melletti virágládában is öröm volt elmerülni, még fix makrólencse nélkül is, ugyanazzal a nagy átfogású objektívvel, amivel a hajót lőttük:

Cserélhető objektív

Ez a két kép is ugyanonnan, egyazon objektívvel, egy nagy átfogású, amolyan mindenre jó 18-300-assal készült:

A DSLR-ek jellemzően nagyobb, érzékenyebb szenzorával magas ISO-értéket és rövidebb záridőt is beállíthatunk, anélkül, hogy zajos lenne a kép, így még sötétedéskor sem volt gond közel hozni a tornyot, és élesen megnézni, ki is tartja azt a villámhárítót a parlamenten. Pedig tényleg elég későre járt már az idő. Ennyire:

Hej, bizony jobb hely lenne a világ, pláne az internet, ha inkább GSM-chippel kiegészített komoly fényképezőgépekkel telefonálna az emberiség, semmint hogy telefonokra illesztett apró lencsékkel fotóz, így örökítve meg jobbára sajnos csapnivaló minőségben az örökkévalóságnak szánt pillanatokat. Hát nem?