Az amerikai űrügynökség már a sci-fikből is unalomig ismert problémája, hogy miként tud minél több pénzt kicsikarni a kormánytól, ki tudja, mikor megtérülő vagy tán soha meg nem térülő űrbéli projektjeire. A NASA most elég konkrét érvvel jött elő: ha az elmúlt mintegy hat esztendő kutatásainak eredményeit beépíti a gyártásba a légiipar, az USA légiforgalmában 2025 és 2050 között 255 milliárd dollár megtakarítás jelentkezik. Ezek a fejlesztések a 2009-ben indított, tavaly lezárt ERA (Environmentally Responsible Aviation) nevű projekt eredményei.

A legfőbb költségcsökkenési tényező az üzemanyag-takarékosabb új repülőgépek használatában rejlik. A NASA azt állítja, hogy a következő repülőgép-generációban lehetséges az üzemanyag-felhasználást a felére, a károsanyag-emissziót (nyilván a CO2 kivételével) a negyedére, a zajterhelést az egynyolcadára csökkenteni. A zöldebb repülést nyolc, jól elkülöníthető fejlesztési alprojekttel hozták össze a repülés talán legkomolyabb boszorkánykonyhájában - íme, néhány látványosabb példa:

- fúvókák a függőleges vezérsíkon: az aktív légáramoltatással a farokrész kisebb lehet, ami csökkenti a légellenállást és a tömeget

- anyagtakarékos illesztési technológia: sikerült olyan eljárást kifejleszteni kompozitanyagok "hegesztésére", amellyel jelentősen csökkenthető a több darabból álló felületű elemek tömege

- törésmentes szárnyfelület: a fékszárnyak illesztésénél 30 fokos hajlásra képes, de egységes felületű borítást fejlesztettek

- integrált szárny-törzs koncepció: a NASA az elmúlt években sokat dolgozott olyan új repülőgép-formákon, melyekben a törzs is a szárny része (vagy fordítva), így nagyobb a hasznos tér a repülők belsejében.

Természetesen a hajtóművek fejlesztésén is sokat ügyködtek, a Pratt & Whitney és a General Electric bevonásával. Állítólag nagyon sikeresen: egy tervezett 75%-os nitrogén-oxid csökkentést lehetővé tévő égéstéri módosítás 80%-os javulást eredményezett, új turbinalapátok tervezésével 15%-os fogyasztáscsökkenést sikerült elérni.

Az ERA projekt hat év alatt 400 millió dollárt kapott a NASA-tól, további 250 milliót ipari partnerek tettek bele. Ha 2050-ig tényleg lesz belőle negyedbillió dollárnyi megtakarítása az iparágnak, és valóban látványosan zöldebbé válik a repülés, nem volt rossz befektetés!

További információ a NASA repülési fejlesztéseiről itt található, szép, nagy képekkel!