Orbán Viktor idén először adott interjút péntek reggel a Kossuth rádióban.

„Természetesen a kormány sok mindent tehet, de boldgoságot azt nem tud adni, se boldog életet”

- kezdte Orbán Viktor az év első interjúját, majd hozzátette, a kormány olyan körülményeket tud teremteni, hogy mindenki azt érezze, van értelme az erőfeszítéseinek, a munkának.

„Ez egy nemzeti kormány. Mindenkit, nem egyes rétegeket meg csoportokat képvisel, hanem a nemzet minden tagját. (...) Idén is így lesz ez”

- folytatta és felsorolta a kormány által bejelentett, tervezett jóléti intézkedéseket, többek között az áfacsökkentést, a munkahelyvédelmi akciótervet, a családtámogatás új formáját.

Orbán kijelentette, ő már a 2017-es évre is gondol, a jövő évi költségvetést már nyárra el szeretnék fogadni. Az otthonteremtési támogatásokkal is azt szeretnék elérni, hogy mindenki, a különböző anyagi helyzetben lévő családok is tudjanak vele élni.

„Erre van esély szerintem, mert minden fontos dolog Magyaországon az elmúlt öt évben, ami elsőre lehetetlennek látszott, megvalósult. Ilyen volt a rezsicsökkentés is, ma már mindenki egyetért vele.”

A lengyelekről és a Cameron-látogatásról

„Nem érdemes az EU-nak azon törnie fejét, hogy bármilyen szankciót alkalmaz Lengyelországgal szemben, mert ahhoz teljes támogatás kell, és Magyarország soha nem fog támogatni semmilyen szankciót. Mi már megszenvedtük azt, ami most a lengyelekkel történik. (...) Több tiszteletet a lengyeleknek, mert megérdemlik!”

- mondta Orbán a lengyel helyzetről. A miniszterelnök szerdán találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével.

David Cameronnal való találkozójáról azt mondta, közös a céljuk, egy erős, versenyképes Európát akarnak, és ezért nem lépéséről lépésre, hanem gyors, átfogó reformokat szeretnének az Unión belül.

„A briteknek van egy csodálatos tulajdonsága. Nem hagyják magukat zavartatni, a saját életüket élik. Ők mindig britek. Mert először angolok és csak utána európaiak”

- mondta Orbán, majd kifejtette, hogy ez azért fontos, mert ő is, és a közép-európai államokban is egyre többen azt gondolják, nem valami masszában kell gondolkodni az EU jövőjéről. (Orbán nem tett különbséget britek és angolok között.)

Kelet-európai munkavállalók

Orbán Cameron EU-s reformterveivel egyetért, de azt nem tudja elfogadni, hogy bármiféle diszkrimináció érje a kint dolgozó magyar munkavállalókat (Cameron megvonná a brit szociális rendszer juttatásait az Unióból érkező munkavállaloktól), akik ötvenezren vannak (ez a hivatalos brit adat, de ennél sokkal többen dolgoznak kint), és „becsületesen dolgoznak”.

Orbán hangsúlyozta, ezt amúgy is a lengyelekkel együtt kell megbeszélni, mert onnan 800 ezer munkavállaló ment Nagy-Britanniába.

„Mert ami a lengyel érdekeknek megfelel, az meg fog felelni a magyar érdekeknek is.”

Orbán szerint olyan komoly bajoktól szenved az Unió, amit Orbán „brüsszelizmusnak” nevez. Ha egy probléma adódik, akkor Brüsszel rögtön elveszi a nemzetállamoktól a megoldás lehetségét.

„Lopakodó hatáskörelvonás” - fogalmazott utalva a migrációs krízisre, amit a nemzetállamok egyedül sokkal hatékonyabban tudtak volna kezelni, de Brüsszel ezt nem hagyta.

Orbán szerint Európának nincs szüksége gazdasági bevándorlásra, nem ért egyet ebben a német gazdasági szereplőkkel. Szerinte az uniós belső munkaerőáramlás éppen erre jött létre. Kívülről pedig nem migrációval, hanem vendégmunkásokkal kell megoldani a nemzetállamoknak maguknak a munkaerőpiaci problémáikat.

A kölni szilveszterről

„Nem akarom az évet ideológiai temészetű vitákkal kezdeni, de a liberalizmus szembefordult a szabadsággal.”

Orbán szerint a liberális európai vezetők minden olyan véleményt elfojtanak, amely nem egyezik az övékével, és ennek köszönhető a kölni eset is, ahol a fejlemények nem álltak összhangban a liberális véleménnyel, ezért elhallgatták az esetet.

„Lehet, hogy valaki most azt állítja, hogy a magyaroknak igazuk lett, de ennek nem örülünk: a belső mozgás szabadsága elveszett” - hozta fel a migrációs válságot példaként a szabadság elvesztésére Orbán.

„Nem elég lassítani, hanem meg kell állítani a menekülteket” - jelentette ki Orbán, aki szerint Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Macedóniát meg kell erősíteni, és le kell zárni Görögország északi határát.

A takarékszövetkezetekről

„Ez így barátságtalan és ellenséges lépés, ez egy hiba, ezt ki kell javítani” - üzente Orbán az FHB vezetésének (Spéder Zoltánnak), miután az FHB megpróbálta kizárni az államot a bank tőkeemeléséből. 

A miniszterelnöki üzenet ahhoz képest megkésett, hogy az FHB csütörtökre meggondolta magát, és engedett az államnak. Orbán szerint fontos, hogy a bankban megmaradjon az állami tulajdonrész aránya.

Hosszú Katinkáról és az Úszószövetségről

Orbán Viktor elmondta, minden szereplőjét ismeri a történetnek, Hosszú Katinkát például akkor ismerte meg, amikor a vizes vébére pályáztak. Kiss László nevét pedig csak „kalapot levéve” lehet emlegetni.

„Az összes szereplő mind kiváló sportember. Valami gellert kapott és rossz irányba ozdult az egész. Én most ebből ennyit látok. (...) A sportot távol kell tartani a sporttól. (...) Én beszéltem több érintettel is, és mondtam, mindenben segítünk, csak mondják meg, miben.”

Amikor a riporter visszakérdez, hogy sikerült-e a miniszterelnöknek rájönnie, mi a probléma a Hosszú-Kiss-Gyárfás-afférban, Orbán csak annyit mondott:

„Nem.”