A Pritzker-díj nyertese idén a chilei építész, Alejandro Aravena lett. A radikális építészeti stílusáról ismert Aravena régóta az emberléptékű, élhető, társadalmilag érzékeny építészet képviselője.

A 48 éves építész, aki amúgy az idei velencei építészeti biennále kurátora is, az elmúlt évtizedekben vált világhírűvé a szegényebb negyedek bérlakásainak újratervezéséért és azokért a projektekért, melyekben a helyben élőket vonta be lakóhelyeik újratervezésébe.

A Pritzker-díjat 1979 óta osztják ki, ez a legrangosabb építészeti elismerés, az építészet Nobel-díjának is szokás nevezni, és jellemzően karrierjük végefelé járó, már jelentős kulturális hatást elérő építészeket szoktak díjazni, azaz inkább tekinthető legtöbbször életműdíjnak. Az, hogy egy még bőven aktív és ráadásul társadalmi problémákkal ennyire élénken foglalkozó építészt díjaztak, mindenképp örömteli fejlemény.

Aravene egyik kitüntetett projektje az Elemental névre keresztelt kísérlete, melyben a helyben lakók gyakorlatilag bevonódhattak egy bérlakásokat tartalmazó épület felújításába, és közösen, saját igényeik szerint alakíthatták ki a tereket. A projektnek köszönhetően az ingatlanok ára azóta ötszörösére nőtt ott, a modell pedig azóta több mint 2500 lakásra terjedt át Chilében és Mexikóban.

"Az egyik legnagyobb hiba, amit az építészek elkövetnek, hogy olyan problémákkal foglalkoznak, ami csak a többi építészt érdekli. A legnagyobb kihívás, hogy kezdjünk valamit a nem építészeti kérdésekkel is: a szegénységgel, a szennyezéssel, a túlnépesedéssel és a szegregációval, és alkalmazzuk ezekre a tudásunkat. Nem elég, ha felhívjuk a figyelmet, azt akarom, hogy több eszköz álljon az emberek rendelkezésére."

- nyilatkozta minderről nemrég Aravena. (via Guardian)