Miközben egyre nő a feszültség az Európai Unió tagállamai között, a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble arra figyelmeztette a többieket, hogy 

ha a svédekhez és a dánokhoz hasonlóan Németország is lezárná a határait, akkor az rendkívüli veszélyt jelentene egész Európára nézve.

Az európai pénzügyminiszterek pénteki találkozóján, Brüsszelben Schäuble emlékeztette a kollégáit arra, hogy a menekültválság nem csak egy német probléma. Az ülésen újra lavinához hasonlította a menekültek áradatáét, amiért már novemberben is rengeteg támadást kapott.

Elmondta, hogy ha Németország is lezárná a határait, azzal leginkább az olyan államok szívnák meg, mint Görögország, ahol pár héten belül drámaian romlana a helyzet.

Ha Schengent kinyírják, kinyírják az eurót is

A találkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy ha megszűnne a szabad mozgás a schengeni övezetben, akkor az egyben akár az euró végét is jelentené. „Schengen nélkül, az európai munkavállalók szabad mozgása nélkül, az utazás szabadsága nélkül, amelyeket minden európai élvezhet, semmi értelme nem maradna az eurónak sem.” Hozzátette, hogy aki kinyírja Schengent, az sírba dönti a belső piacot is.

Még mindig nem tiszta, miből

A figyelmeztetések ellenére, mikor Schäuble arra szólította fel a többi tagállam pénzügyminisztereit, hogy adjanak be jelentősen több pénzt a menekültválság kezelésére, nem nagyon lelkesedtek fel. Jeroen Dijsselbloemnak, az eurócsoport elnöke szerint előbb még azt kellene kitalálniuk, hogyan fogják kifizetni a Törökországnak beígért, hárommilliárdos segélyprogramot. A holland pénzügyminiszter szerint ezért nincs most értelme még több pénz bevonásáról beszélni.

A Törökország támogatásáról szóló akciótervet az EU állam-és kormányfői még novemberben fogadták el, az azonban még nem tiszta, hogy az erre szánt 3 milliárd eurót miből fogják összeadni. A legnagyobb problémát most az jelenti, hogy az olaszok blokkolják az egészet. Matteo Renzi olasz kormányfő azt akarja, hogy a pénzt az EU költségvetéséből fizessék, ne pedig a tagállamokon vasalják be az összeg kétharmadát.

Törökországnak ebből a 3 milliárdból kellene javítani a Szíriából érkező menekültek életkörülményein és iskolákat kellene építenie a gyerekeiknek. Vannak viszont olyan tagállamok, akik még erre sem adnának pénzt a törököknek. Ilyen például Ciprus is, mivel a szigetük északi része 1974 óta török megszállás alatt áll.

A Spiegel beszámolója szerint Brüsszelben már tényként kezelik, hogy a mostani hárommilliárd euró csak a kezdet lesz a menekültválság kezelésében, de közép távon már 10 milliárdra lesz szükség. A továbbiakban pedig nem csak Törökországnak kell kiemelt támogatásokat nyújtani, hanem Libanonnak, Jordániának és Líbiának is. (Spiegel)