Beleköptek a kölesbe: a csattanó maszlag miatt káros lehet a gyerekekre

  • A köles a XXI. század csodaszere, köztudatban az Egészséges Ételek Legegészségesebbike.
  • De az élet nem csak játék és mese.
  • Egy potenciális élelmiszer-biztonsági kockázatáról tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián Mézes Miklós, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének vezetője.

Mézes professzor azzal kezdte, hogy október végéig ő sem tudta, hogy ez egy létező probléma, de akkor kölestermesztők keresték meg azzal, hogy mit lehet tenni ellene.

A fazékban fő a maszlag

A csattanó maszlag a rossz növényvédelem, a nem megfelelő gyomirtás miatt kerül a növények közé. Mézes szerint ez főleg biogazdálkodásokban lehet probléma, mert ott a herbicidek (gyomirtó mérgek) használata tilos, a hagyományos kézi munka pedig gyakran hiányzik. Ráadásul közel egy időben érnek.

„– Mottó: mi mindenre jó a köles? – Kalitkában tálalják, vagy az ablakpárkányról kell felcsipegetni?” (Fotó: Thamizhpparithi Maari / Wikipedia)

A csattanó maszlag magja megjelenhet gabonamagok és olajos magvak (például: szója) között. A legkevésbé a fűszerpaprikánál okoz gondot, mert azt kézzel válogatják ki, olajos magvak közül és gabonamagvakból pedig rostálással szűrhető ki, de a kölesből és a hajdinából nem, mert a csattanó maszlag magja közel azonos méretű és a formájú. A hazai termesztésűek közül leginkább a hajdinában bukkant fel, az elmúlt években pont egy magyarországi mintában mérték a legkiemelkedőbb értéket.

Hol lehet para?

Bár a köles és a hasonló, egészséges magvak az utóbbi időben Magyarországon újra nagyon népszerűek, Mézes előadása szerint már régen is volt ezekkel gond: még a Nébih elődje végzett az 1970-es és 1980-as években vizsgálatot, amiben import szójatételben találtak elég sok csattanó maszlagot.

Persze egyelőre nem kell tömeges mérgezésektől tartani. Az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszerben (RASFF) 2006-ban adtak le riasztást: kilónként 50 szem csattanómaszlag-magot találtak, 2013-ig pedig öt alkalommal találtak kölesmagban, egyszer (2006-ban) pedig organikus termesztésű kölesben 130 magot találtak 1 kg-ban. Ausztriában – ahol lényegesen többet fogyasztanak, mint itt – tavaly tették kötelezővé a köles ellenőrzését.

Her herg kuk ug kér fér mér

Az egészségügyi problémát a tropán alkaloidok okozhatják, ezek közé több mint 200 vegyület tartozik. Ezek a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó közel 3000 fajban fordulnak elő. Ezek között van a csattanó maszlag (Datura stramonium), aminek a fő tropán alkaloidja a hioszciamin, és a a (-)-hioszciamin és a (+)-hioszciamin racém keverékéből lesz az atropin. Ezt gyógyszerekhez használják, de ahhoz nem a csattanó maszlagból nyerik ki.

Kevésbé elterjedt, de előfordulhat még a Datura ferox nevű maszlag is, aminek pedig a szkopolamin a fő alkaloidja; ezt az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején Brazíliából importált szójában találták meg.

Mézes szerint a tropánalkaloid-tartalmat nem lehet csökkenteni, talán csak laboratóriumi méretekben, de erről is ellentmondásos eredmények születtek. A professzor nem is látja reális esélyét, hogy kémiai eljárással távolítsák el, pláne ipari méretekben.

☣ KÖLES ☣

Mi lesz az emberrel, ha tropán alkaloidokat töm két pofára?

Közismert, hogy a fiatalok régen a csattanó maszlagot legális drogként fogyasztották. A benne lévő atropintól a pupilla kitágul, megváltozik a szívritmus, kiszárad a száj. Mellékhatásként jelentkezhet szédülés, hányinger, homályos látás, egyensúlyvesztés, zavar, izgatottság és hallucinációk. De nagy dózisban akár kómát, légzésbénulást vagy halált is okozhat.

Csattanó maszlag (Datura stramonium)

A szkopolamint pedig az Egyesült Államok ügynökei használták igazságszérumként, de többen bele is haltak, mert pszichotikus reakciót is kiválthat (nyugtalanságot, hallucinációt).

Mennyi méregről van szó?

Ha egy élelmiszernél fennáll a szennyezettség veszélye, akkor az EU közelmúltbeli – nem kötelező érvényű – ajánlása szerint analitikai pontossággal kell vizsgálni legalább az atropin- és a szkopolamintartalmat. Eszerint átlagosan 5 mikrogramm/kilogramm (μg) alatt kell lennie.

  • Élelmiszerek összetevőiben, étrend-kiegészítőkben, gyógynövényekben 10 μg
  • Késztermékekben: 2 μg
  • Csecsemőknek és kisgyerekeknek szánt élelmiszerekben: 1 μg

Ehhez képest a csattanó maszlag magjának tropánalkaloid-tartalma kb. 1600-4200 milligramm/kg, ezen belül pedig a szkopolamin kb. 100-900, a hioszciamin pedig 1900, de ezek az értékek különböző helyen és időben jelentősen eltérhetnek.

Az EU sok szennyező anyag, ezen belül növényi toxikus anyag maximális értékét szabályozza, de a tropán alkaloidok nem szerepelnek a 2006-os kötelező érvényű rendeletben. (Mézes szerint a tavalyi ajánlás miatt reménykedhetünk benne, hogy a nem túl távoli jövőben lesznek konkrét értékek is.)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság adatbázisában 124 élelmiszer és 611 takarmányminta szerepel, ebből a 735-ből 122 volt pozitív tropán alkaloidokra, és az összes vizsgált minta közül a kölesmagmintában volt a legtöbb. Összesen négyféle kölesmagban volt, átlagosan 450 μg/kg (0-tól 1600-ig), a többi, másféle magvakban átlagosan csak 2,31 μg/kg (0-tól 15-ig).

Ha tekintetbe vesszük az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság állásfoglalását, akkor egy ember egyszerre csak néhány gramm kölest ehetne.

A csattanó maszlag magvait kis mennyiségben fogyasztva a kockázat elhanyagolható felnőtteknél, de Mézes szerint gyerekeknél felmerülnek esetleges káros hatások. Mint mondta, a csecsemőknek és kisgyerekeknek készített gabonalapú (cirok, köles, hajdina) élelmiszerekben 250 μg/kg lehetne az összes tropánalkaloid-tartalom.

Kisgyerekeknek szánt kölesgolyókban találtak magas tropánalkaloid-értéket.

Ehhez képest azt írják, hogy csak testsúly-kg-onként 4,8 μg-ig nincs gond, ráadásul Mézes szerint ezt nem így kellene számolni, hiszen egy 10 kilós gyerek nem biztos, hogy csak hétszer annyira érzékeny ezekre az anyagokra, mint egy 70 kilós felnőtt.

És ha állatoknak adjuk?

Az Európai Bizottság 2002-es kötelező érvényű rendelete szerint a takarmányok maximális szennyezettségi értéke 1000 milligramm csattanómaszlag-mag kilónként, ami elég sok.

A gazdasági állatok körül a sertés a legérzékenyebb a tropán alkaloidokra, Mézes elmesélte, hogy két hete egy sertéstelepen egy nap alatt 12 utolsó idős, vemhes tenyészdisznó pusztult el, mert leállt a szívük. Kiderült, hogy a takarmányukban cirok volt, abban pedig annyi csattanómaszlag-mag, ami egy „elefántnak is elég lett volna”.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.