Októberben volt 2 éve, hogy letettem a cigit. 17 évig dohányoztam, az utolsó ~5 évben már napi egy doboz körül. Miután abbahagytam egy év alatt majdnem 15 kilót szedtem fel, amit kb. mostanra adtam le.

Szóval az semmiképpen sem volt váratlan, hogy a cigit letenni hizlal. Még az lepett meg inkább a National Bureau of Economic Research lapjában most publikált kutatásból, hogy korábban milyen enyhe hatást mértek.

De menjünk az elejéről.

Az Egyesült Államokban az elmúlt 40 évben folyamatosan nőtt az elhízott emberek száma. 1960-ban a lakosság 13 százaléka volt elhízott, 2012-re ez 35 százalékra nőtt. A túlsúlynak sokféle hátrányos egészségügyi hatása van, többek közt növeli a cukorbetegség, a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Évente 112 ezer amerikai hal meg az elhízásukkal összefüggő betegségben, a túlsúllyal összefüggő betegségek kezelésére évente 190 milliárd dollárt (54 ezer milliárd forint) költenek Amerikában.

Ugyanebben az ~50 évben a dohányzók száma viszont lecsökkent. 1960-ban az amerikai felnőttek 42 százaléka dohányzott, ma már csak 19 százalék. A dohányzás rákot, szívbetegséget és agyvérzést okozhat. Minden ötödik haláleset köthető az Egyesült Államokban a dohányzáshoz, évente 480 ezer ember hal meg emiatt. Évente 130 milliárd dollárt (37 ezer milliárd forintot) költenek a dohányzással kapcsolatos betegségek kezelésére.

Elhízás:

• 50 év alatt 13 százalékról 35 százalékra nőtt.
  
• Most évi 112 ezer haláleset.
  
• Most évi 190 milliárd dollár egészségügyi költség.

Dohányzás:

• 50 év alatt 42 százalékról 19 százalékra csökkent.
  
• Most évi 480 ezer haláleset.
  
• Most évi 130 milliárd dollár egészségügyi költség.
  

Különösen hogy a nikotin étvágycsökkentő, anyagcserét fokozó hatása ismert, adta magát, hogy valaki utánanézzen, lehet-e összefüggés a két folyamat, a dohányzás visszaszorulása és az elhízás terjedése között.

Úgy néz ki, hogy van.

A cigi letételének súlynövelő hatását sokat vizsgálták, vegyes eredményekkel. Általában persze az jött ki, hogy hizlal leszokni, de abban nem volt egyetértés, hogy ez hány kiló pluszt jelent, és hogy és ez a plusz súly mennyi ideig marad meg.

A legtöbb kutatás eddig arra jutott, hogy aki abbahagyja a dohányzást, az átlagosan két kilót szed fel, és ennek a súlynövekedésnek egy része átmeneti.

A most kiadott tanulmányban ennél durvább hatásról van szó.

Az átlagos súlynövekedés a leszokás után 5,4 kiló (átlagos testmagasságnál), és ez hosszú távon meg is marad a legtöbb embernél.

A kutatók arra jutottak, hogy az elmúlt évtizedekben azért is lett egyre gyakoribb a kövérség, mert a cigaretta ellenes kampányok olyan sikeres voltak.

Egészen pontosan a kövérség  14 százaléknyi növekedése tudható be a dohányzás csökkenésének.

Az eredmények szerint a legtöbbet

• a fiatal,
  
• felsőfokú végzettséggel nem rendelkező
  
• nők

híznak, amikor abbahagyják a dohányzást, illetve azok,

• akik nem voltak túlsúlyosak, amíg dohányoztak.
  

A kutatók ezekkel együtt is azt írják, hogy egyértelműen megéri leszokni.

Tehát ha meg is hízik valaki a leszokás miatt, az akkor is sokkal kevésbé káros az egészségére, mintha tovább dohányozna.

(Az elhízott, kövér, túlsúlyos szavakat végig szinonimaként használom az elhízás WHO-s definícióját értve alatta.)