"Mióta elkezdődtek a kilakoltatások, azóta lehet újra menni. Sokan eladták mindenüket, megvették a repülőjegyet, és mentek Kanadába."
Ezt pár hete mondta egy idősebb roma asszony Miskolcon, az egyik számozott utcában. Az övék mellett álló házakat szinte lebontották, miután az ott élő családokat kilakoltatták. Kiszedték a nyílászárókat, hogy senki se tudjon visszaköltözni.
A számozott rész gyakorlatilag Miskolc egyik gettója, jellemzően szegény, roma származású emberek élnek ott nyomorgásos körülmények között. A lakásokat az önkormányzattól bérlik, illetve van, aki csak bérelte, ugyanis a diósgyőri stadion felújítása miatt elkezdték elküldeni az embereket. Az önkormányzat fel akarja számolni a telepet, a helyiek úgy tudják, ha minden jól megy, akkor egyszer parkoló lesz a lakásaik helyén.
Ács Dani és Botos Tamás tavaly tavasszal forgattak erről Miskolcon.
Azóta legalább két fontos fejlemény történt.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kilakoltatások miatt megbüntette az önkormányzatot, lényegében azért, mert nem volt terv az elküldött emberek elhelyezésére. Közülük volt, aki hajléktalanná vált. Az önkormányzat fellebezett a döntés ellen, de január végén bukták a pert.
Most elvileg tervet kell kidolgozniuk a számozott utcák lakásaiból kiköltöztetett emberek elhelyezésére, bár ehhez nincs határidő. Az nem egyértelmű, hogy addig folytathatják-e a kilakoltatásokat, a most kapott 500 ezer forintos bírság valószínűleg nem jelent nagy visszatartó erőt.
A másik változás viszont nem Miskolcon, nem is Magyarországon történt, hanem Kanadában, de valószínűleg a kilakoltatásokkal összefüggésben.
Először a városi politikában mozgó emberektől hallottuk, de aztán a számozott utcákban maradt emberek is elmondták: Kanadában újra menedékjogot kapnak a telepről elmenekülő romák. Arról beszéltek, hogy már több család utazott ki sikerrel.
Ez azért lehet érdemi fordulat, mert 2013. januárjában Kanada még kifejezetten Miskolcon rendezett plakátkampánnyal próbálta elriasztani a helyieket, hogy menekültként hozzájuk próbáljanak kivándorolni. Akkor azzal indokolták, hogy csak Miskolcon plakátolnak, hogy Magyarországról onnan érkezik hozzájuk a legtöbb menedékkérő.
Miskolcon mindenki készpénznek veszi, hogy a most már jogerősen is elmeszelt kilakoltatások változtattak a kanadaiak hozzáállásán. Mikor a gyakorlatról, és konkrétan a számozott utcákról kérdeztük a kanadai bevándorlásügyi minisztériumot, akkor kitérő választ adtak: azt mondták, hogy a bevándorlási szabályok 2012. decembere óta nem változtak.
A számok viszont egyértelműek.
A kanadai bevándorlás statisztikáiból látszik, hogy a plakátkampány ugyan működött, 2012-ről 2013-ra drámaian csökkent a magyar menedékkérelmek száma, most viszont újra emelkedik.
2015-re a második legtöbb kérelem magyar állampolgároktól érkezik, évről-évre 267 százalékos az emelkedés. A 2013-as 96 kérelem után 2015-ben csak szeptemberig 682 magyar állampolgár menekült a hivatalos adatok szerint.
Az is látszik, hogy Kanadában nem találnak süket fülekre a Magyarországról érkezők, a humanitárius alapon kiállított munkavállalási engedélyek száma is növekszik. Ezen a listán hetedik Magyarország, 2015-ben szeptemberig több ilyen engedélyt kaptak magyar állampolgárok, mint 2014-ben összesen.
Pusuma József, és felesége Daróczi Tímea, illetve kislányuk Lulu 2009-ben kértek menekült státuszt Kanadában. A család 3 évig élt egy torontói templomban, aztán deportálták őket, ebben szerepe lehetett a menekültkérelmüket intéző ügyvéd mulasztásainak. Az érdekükben indított petíciót 44 ezren írták alá. A lap szerint John McCallum bevándorlási és menekültügyi miniszter engedélyt adott Pusumáéknak, hogy visszatérjenek Kanadába. A család magyar éttermet szeretne nyitni.