A kutatók eddig úgy számoltak, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens úgy 60 ezer évvel ezelőtt futhattak össze, amikor a modern emberek elhagyták Afrikát. A legújabb leletek viszont azt mutatják, hogy a keveredés már 100 ezer évvel ezelőtt megkezdődhetett, mivel már abból az időszakból is sikerült kimutatni emberi DNS-t a neandervölgyiek genomjából.

Erre most egy neandervölgyi nő maradványaiban bukkantak rá, akire az Altáj-hegységnél találtak rá Szibériában. A benne meglévő emberi DNS-bő következtettek arra, hogy a fajok közötti keveredés már 100 ezer éve megtörténhetett.

Sergi Castellanio, Max Planck Társaság antropológusa szerint ez komoly eredményt jelent a modern ember és a neandervölgyiek történetének megértésében.

Az ebből a keveredésből származó gének ma is megtalálhatóak az emberben, és a legutóbbi kutatások szerint az immunrendszerünktől kezdve, a hajlamainkon át, egészen a betegségeinkig, nagyok sok mindent befolyásolnak. Castellano szerint azt még nem lehet tudni, hogy ez a keveredés milyen hatással volt a neandervölgyiekre.

A mostani eredmények ugyanakkor rengeteg újat mond az emberi migrációról is. Ha az őseink már 100 ezer éve is neandervölgyiekkel szexeltek, akkor jóval korábban el kellett hagyniuk Afrikát, mint azt eddig gondoltuk.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a keveredés valahol Dél-Ázsiában történhetett meg. Most még a kutatók sem tudnak semmi biztosat arról, hogy jöhetett létre a nagy találkozás. Abban sem biztosak, hogy az őseink szerelemből léptek túl a faji kereteken, vagy az egyik csoport tagjai nőket raboltak el a másiktól. (BBC)