Interjú jelent meg a nyomtatott Heti Válaszban az országos tiltakozóhullámot elindító iskola, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatójával, Madarász Péterrel. Madarász viszonylag ritkán nyilatkozik, az iskolából a levelet megfogalmazó Pilz Olivér lett ismertebb szereplő, akit állítólag Orbán Viktor külön név szerint is említett egy zárt frakcióülésen. 

Az iskola igazgatója viszont részt vett a kormány által összehívott oktatási kerekasztalon, amit elsőnek eredményesnek ítélt meg, később azonban mégis azt közölték, hogy nem fogadják el a kerekasztal eredményét. 

De Madarász szerint itt a félreértést az okozhatta, hogy ő már azt is eredményként értékelte, hogy sikerült végre a problémákat a döntéshozók előtt kimondani. Hiszen levelüket több mint két hónappal korábban tették közzé, ennyi idő kellett ahhoz, hogy a minisztérium leüljön velük. 

Madarász amúgy is azt mondja, hogy habitusából fakad, hogy az élet minden területén az együttműködés híve, ezért nem is tehet mást, mint hogy él a tárgyalás lehetőségével.

A tiltakozó tanárok többsége szerinte szkeptikus, nem hisz abban, hogy a kerekasztalnál ülők változtatni bármin, de szerinte ez a szkeptikusság érthető is: a kormány hosszú ideig tartó hallgatása a problémákról, majd az érdemi kommunikáció hiánya csak erősítették a pedagógustársadalom gyanakvását.

Az iskolaigazgató beszélt Orbán Viktor szavairól is, például arról, hogy a miniszterelnök rendre béremelésként akarja csak bemutatni a tanárok tiltakozását:

"Ezek a nyilatkozatok rosszul esnek. Hálátlanságot sejteni, az ügyet bérkérdéssé egyszerűsíteni, azt mondani, nézzék csak, mennyire jó a pedagógusoknak, nem jó irány. Minden alkalommal elmondjuk, hogy nem a pénzünk miatt emeltük fel a hangunkat."

A bérrendezés ennek ellenére előkerül a demonstrációkon, mert bár megvalósult a fizetésemelés, de sokakat igazságtalanul érintett. Madarász elmondása szerint vannak olyan több évtizede dolgozó, szülők és diákok által is elismert, remek versenyeredményekkel rendelkező kollégák, akik a Pedagógus 1. kategóriában kerültek, és van olyan, aki azóta nem is kerülhetett tovább. 

Elvesztették két-három szakos pótlékukat, a minőségi munkáért járó keresetkiegészítésüket, a túlórák után járó béreiket. Így hiába nőtt az alapfizetésük, valójában nem vagy alig nőtt a keresetük. Közben pedig azok, akik kevesebb terhet viseltek, nem voltak túlóráik, nem volt többletbevételük minőségi munkáért, jobban jártak.

Ez nem tett jót a pedagógusok közérzetének. 

- mondta el Madarász.