Rendőri önkényeskedés: kártérítést fizet a főkapitányság
2016 március 04., 10:10
Semmi köze a közérdeknek ahhoz, ha a rendőr a gerincedbe térdel
A férfit 2011. május 26-án állították meg a rendőrök Tatabányán. A hivatalos verzió szerint azért vonták közúti ellenőrzés alá, mert égett a ködfényszórója. A megállított férfi szerint inkább arról volt szó, hogy azért ellenőrzik, mert meg merte előzni a rendőrautót, amely a megengedettnél jóval alacsonyabb sebességgel vezetett fel maga mögött egy gépkocsioszlopot.
A férfi az ellenőrzés során vitatta, hogy szabálysértést követett volna el, de átadta a szabályos kártyaformátumú jogosítványát és az autó forgalmi engedélyét. A rendőr azonban a személyi igazolványát is kérte, pedig arra semmi szükség nem volt, mert a kártyaformátumú jogosítvány a személyazonosságot is igazolja.
„Akár le is lőhetnélek!”
A férfi szóvá tette, hogy a törvény szerint nem kötelezhető a személyi átadására is. A rendőr azt is láthatta, hogy a sofőrnél ott van a személyije. Erre a rendőr azt hihette, hogy szórakoznak vele, mert később a bíróságon is azt mondta, hogy a vezető nem működött vele együtt és provokatív volt. A sofőr közben ki is akart szállni, hogy megmutassa a rendőrnek a sebességkorlátozást feloldó táblát, erre a rendőr visszanyomta, majd mégis kiszállásra szólította fel.
Ekkor a rendőr megjegyezte, hogy akár le is lőhetné, mire a vezető annyit mondott, hogy „tessék, akkor lőjön le”.
A rendőrnek eldurrant az agya, és az autója csomagtartójához vonszolta férfit, ott arccal előre rányomta a csomagtartó-tetőre, majd a gerincére térdelt, a kezeit pedig hátrabilincselte.
Mikor megbilincselve beültették a rendőrautóba, még beszólt a rendőrnek, hogy ő miért nem kötötte be a biztonsági övét.
Erre a rendőr annyit mondott, hogy így könnyebben meg tudja ütni.
Mikor a férfit előállították a Tatabányai Rendőrkapitányságra, nem közölték vele, hogy pontosan miért. Többször jelezte, hogy fáj, zsibbad a keze. Végül orvos előtt vették le a bilincset, amely mély nyomot hagyott csuklóin. Erről látlelet is készült.
Teljesen öncélú volt
A sértett feljelentése alapján közvádas eljárásban ítélték el az intézkedő rendőrt: hivatali visszaélés és bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette miatt 375 ezer forint pénzbüntetést kapott. Ez azt jelenti, hogy ezzel még rendőr maradhatott az elkövető.
A büntetőbíróságok azt állapították meg, hogy a rendőrt nem a közérdek, hanem személyes indok vezette az intézkedés során, egyszerűen meg akarta alázni a férfit.
A rendőri eszközöket erre, illetve fájdalom okozására használta fel, azaz jogtalan hátrányokozási célzattal visszaélt a hivatali hatalmával. Tehát mind a testi kényszer alkalmazása, mind a bilincselés, mind az előállítás ezzel a jogtalan hátrányokozási célzattal történt.
A férfi gerincébe térdeléssel, mivel annak semmi köze nem volt még az egyébként jogszerűtlen bilincseléshez sem, a rendőr ezzel elkövette a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét. Ennek nem feltétele, hogy a hivatalos személy sérülést is okozzon, bármilyen, jogszerű testi kényszernek nem minősülő tettleges erőkifejtés megvalósítja.
I.
A sértett a jogerős büntetőítélet után fordult a Helsinki Bizottsághoz, hogy segítsenek a rendőrséggel szembeni kártérítési igénye érvényesítésében.
Keresetet nyújtottak be a Tatabányai Törvényszékhez a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben, mert az ilyen ügyekben a rendőr helyett a munkáltatója felel. A férfi emberi méltósága, személyes szabadsága, testi épsége és lelki egészsége sérelmének megállapítását, magánlevélben történő sajnálkozásra kötelezést és 1,5 millió forint nem vagyoni kártérítést kértek.
A Tatabányai Törvényszék tavaly októberben hozott elsőfokú ítéletében csak az emberi méltóság sérelmét állapította meg. Álláspontja szerint a férfi előállítása jogszerűen történt, miközben a büntető bíróság jogerősen ennek ellenkezőjét állapította meg. Kártérítésként így végül csak 200 ezer forintot és kamatait ítélt meg, amely megegyezett a rendőr-főkapitányság által peren kívül felajánlott összeggel.
II.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be. Végül a Győri Ítélőtábla a csütörtöki másodfokú tárgyalást követően részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet: az emberi méltóság sérelme mellett megállapította a személyes szabadsághoz való jog, a testi épség és a lelki egészség sérelmét is. Kötelezte az alperest magánlevélben történő sajnálkozásra, valamint a kártérítés összegét 500 ezer forintra és kamataira emelte fel.
A másodfokú bíróság elfogadta a Helsinki Bizottság hivatkozását arra, hogy ebben az ügyben az előállítás és a bilincselés is jogszerűtlenül történt, így ezek mindegyike sértette a személyes szabadsághoz fűződő jogot. A személyi igazolvány át nem adása miatt indított szabálysértési eljárást végül úgy szüntették meg, hogy a férfi felelősségének megállapítását mellőzték. Azt is elfogadta, hogy a bilincselés és a gerincbe térdelés sértette a felperes testi épségét, miként a lelki egészség sérelmére történő hivatkozást is alaposnak tartotta. (Helsinki Figyelő)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.