Magyarország szigorítana a menekültügyi szabályokon és ellátáson

Szigorítana a menekültügyi szabályokon, így csökkentené a menedékkérők szociális ellátásait és egy hónapra rövidítené a menekültek befogadóállomáson való tartózkodását a Belügyminisztérium tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára.

A belügyi tárca két javaslatot tett közzé, az egyik a migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról a másik pedig migrációs tárgyú és azzal összefüggő törvények módosításáról szól. (Törvénymódosításokrendeletek módosításai)

Utóbbi összesen nyolc jogszabályt érint, köztük a menedékjogi törvényt, amelynek módosítását "a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépéssel" indokolják.

A tervezet szerint a szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mert ezzel az intézkedéssel elkerülhetőnek tartják, hogy "a gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet". 

Ennek érdekében megszüntetnék az integrációs szerződés intézményét, valamint bizonyos támogatásokat.

A kormányrendeleteket módosító tervezet szerint hatályon kívül helyeznék a lakhatási támogatást és a beiskolázási támogatást, valamint sem a menedékkérők, sem a nemzetközi védelemben részesítettek nem lennének jogosultak költőpénzre.

A tervezett törvénymódosítás szerint az elismerést követően a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadóállomáson tartózkodni, és ez alatt az idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük.

Ahogy a tervezet szövegének indoklása megfogalmazza:

„A nemzetközi védelemben részesítettek - menekültek, oltalmazottak - nem lennének jogosultak olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat sem illetik meg.”

Vélhetően a lakáscélú támogatást veszik ki a menekülteknek, oltalmazottaknak járó támogatások közül, de kissé komplikált a szabályozás, ezért nehéz áttekinteni.

Jelenleg Magyarországon egy menekültstátuszért folyamodó személy a kezdő havi 90 ezer forintról 6 havonta csökkentve havi 22500 forintra csökken az elismert menekültek pénzbeli támogatása a második év végére, míg Svédországban, aki megkapja a státuszt (75 százalék), az legalább két évig havi ~660 eurót (204 ezer forintot) kap.

Az integrációs szerződés alapján jelenleg járó támogatás. (BÁH)

Tavaly összesen 506-an voltak menekült vagy oltalmazotti státuszban, havi átlag 56 ezer forintot kaptak.

Háromévente felülvizsgálat

A tervezet indoklásában kitérnek arra is, hogy míg a menekültügyi őrizet elrendelésére eddig csak a dublini eljárás szerinti átvétel esetén volt lehetőség, a módosítással a dublini eljárás biztosítása érdekében, visszaadás esetén is őrizetbe lehet venni a külföldit. (Több EU-s ország egyébként nem tartja biztonságos harmadik országnak Magyarországot, így pl. Svédország nem küld ide vissza senkit egyelőre.)

A Belügyminisztérium arra is javaslatot tesz, hogy a jövőben a menekültügyi hatóság háromévente felülvizsgálja a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását, így a nemzetközi védelemre már nem szoruló személyek esetében a jogállás visszavonható lenne. 

Szigorítanák a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályrendszerét is, mert indoklásuk szerint nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését vagy a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtását akadályozza.

A tervezet ugyanakkor egyszerűsítené a nemzetgazdasági érdekből kiadható tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének lehetőségét. (MTI/444)