A Guardian cikke szerint úgy néz ki, a kínai ipar brutális szén-dioxid emissziója elérte a csúcsértéket és szép lassan csökkenésnek indult. Jó hír ez - ha igaz, mert Kína a világ legnagyobb CO2-kibocsátója, 2014-es adat szerint csaknem annyit pöfögött ki az üvegház-hatást erősítő gázból, mint az őt követő USA, az egész EU és India együtt:

Az állítás egy brit gazdasági tanulmány következtetése (melynek elkészítésében részt vett Nicholas Stern, brit akadémikus is - de azért ez kicsit komolyabbnak tűnik, mint a többi Brtittudósok cikk szokott). A tanulmányban kifejtik, hogy a világszerte lanyhuló ipari termelés és a kínai kormány törekvése (elsősorban a városi levegő-szennyezettség csökkentése érdekében) a tisztább energiaforrások használatára 2014-ben és '15-ben is csökkenő szén-felhasználást eredményezett, és úgy tűnik, a két hatás együtt megállította az emisszió növekedését.

Ha a tanulmány szerzőinek igaza van és a csökkenési tend továbbra is fennáll, az azt jelenti, hogy Kína a párizsi klímacsúcson vállalt kötelezettségének tulajdonképpen már a vállalás aláírásakor eleget tett. Ugyanakkor a küldöttek a többi ország nagy megelégedésére a csúcstalálkozón csak 2030-ra ígérték a CO2-emissziós csúcs elérését. Ügyes! A vállalásokat azért ötévente felülvizsgálják a megegyezés szerint, tehát ha Kína jó fej, 2020-ban azért komolyabb emisszió-csökkentési ígéreteket is tehet egy már megvalósult célnál.

A tanulmány szerzői megengedik, hogy talán mégis lesz némi kibocsátás-növekedés Kínában, ha egy kicsit felpörögne a gazdaság, de úgy vélik, a legrosszabb (illetve a kínai gazdaság számára legjobb) forgatókönyv esetén is minden jel szerint tíz éven belül biztosan csökkenésbe fordul az emisszió.

Azt sem tartják valószínűnek a kutatók, hogy más fejlődő országok pótolnák a Kínában csökkenő emissziót. Bár elvi síkon elképzelhetőnek tűnik, hogy az egyre fejlettebb technológiával és egyre magasabb szintű feldolgozóiparral rendelkező Kína fejlődési pályáját más felzárkózó országok is követni kezdik, a szerzők szerint ennek negatív hatása nem mérhető a kínai javuláshoz, mert "Kína olyan nagy".