Végre: adóparadicsom lett Magyarország

gazdaság
2016 március 08., 15:27
comments 52

Több, mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a növekedési adóhitellel, és ezzel 542 milliárd forintnyi adó befizetését halaszthatnák el

jelentette be a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium. A civil Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) szerint úgy tűnik, emögött az lehet, hogy a kormány külföldi cégeket csábított arra, hogy itt adózzanak,

és ezzel Magyarország azzá vált, ami mindig is lenni akart: adóparadicsommá.

Az általunk gyorsan Mészáros-adókedvezménynek elkeresztelt növekedési adóhitel lényege, hogy egy nagyon gyorsan bővülő cég elhalaszthatja a társasági adó kifizetését. (Azaz ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, hanem automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követő két év alatt nyolc egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie.)

Ha 542 milliárd forint halasztott adóval számol az NGM, akkor legalább 2853 milliárd forinttal kellett növekednie a szóban forgó hetven cég társasági adóalapjának. Tehát egy cégre átlagosan 41 milliárd forint nyereségnövekedés jut. Ez azért abszurd, mert összesen 11 darab olyan cég van Magyarországon, amelyiknek az eredménye összesen meghaladná a 41 milliárd forintot – írja a KFIB. Sőt, a KSH szerint az egész magyar vállalati szektor bruttó működési eredménye 8500 milliárd forint volt – ennek a 41 cég által állítólagosan realizált 2850 milliárdos nyereségnövekedés a harmada. 2014 óta nyilvánvalóan nem volt hetven itthoni cég, aminek ennyivel nőtt volna a nyeresége.

Amiből csak az következhet, hogy valószínűleg külföldi cégek hozták Magyarországra az adóalapjukat. Tehát Magyarország úgy viselkedik, mint egy adóparadicsom: arra csábító külföldi cégeket, hogy hozzák ide máshol végzett tevékenységük után az adóalapjukat, mert itt kevesebbet kell adózniuk.

Egy ember áll a Toau atoll közelében 2015. október 14-én.
photo_camera AFP / GREGORY BOISSY FRISSÍTÉS

Ez azért problémás, mert a luxemburgi adóügyek nyomán sokat szigorodott a szabályozás, például

akár kártérítést is kérhet a megkárosított ország,

ha kiderül, hogy egy adóbevétel mögött nem az adott országban lezajlott, valós gazdasági esemény húzódik meg, és csak adóelkerülési célból, papíron keletkezett az adóalap. Így aztán újabb EU-s eljárásra számíthatunk.

(KFIB)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.