Több, mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a növekedési adóhitellel, és ezzel 542 milliárd forintnyi adó befizetését halaszthatnák el

– jelentette be a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium. A civil Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) szerint úgy tűnik, emögött az lehet, hogy a kormány külföldi cégeket csábított arra, hogy itt adózzanak,

és ezzel Magyarország azzá vált, ami mindig is lenni akart: adóparadicsommá.

Az általunk gyorsan Mészáros-adókedvezménynek elkeresztelt növekedési adóhitel lényege, hogy egy nagyon gyorsan bővülő cég elhalaszthatja a társasági adó kifizetését. (Azaz ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, hanem automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követő két év alatt nyolc egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie.)

Ha 542 milliárd forint halasztott adóval számol az NGM, akkor legalább 2853 milliárd forinttal kellett növekednie a szóban forgó hetven cég társasági adóalapjának. Tehát egy cégre átlagosan 41 milliárd forint nyereségnövekedés jut. Ez azért abszurd, mert összesen 11 darab olyan cég van Magyarországon, amelyiknek az eredménye összesen meghaladná a 41 milliárd forintot – írja a KFIB. Sőt, a KSH szerint az egész magyar vállalati szektor bruttó működési eredménye 8500 milliárd forint volt – ennek a 41 cég által állítólagosan realizált 2850 milliárdos nyereségnövekedés a harmada. 2014 óta nyilvánvalóan nem volt hetven itthoni cég, aminek ennyivel nőtt volna a nyeresége.

Amiből csak az következhet, hogy valószínűleg külföldi cégek hozták Magyarországra az adóalapjukat. Tehát Magyarország úgy viselkedik, mint egy adóparadicsom: arra csábító külföldi cégeket, hogy hozzák ide máshol végzett tevékenységük után az adóalapjukat, mert itt kevesebbet kell adózniuk.

Ez azért problémás, mert a luxemburgi adóügyek nyomán sokat szigorodott a szabályozás, például

akár kártérítést is kérhet a megkárosított ország,

ha kiderül, hogy egy adóbevétel mögött nem az adott országban lezajlott, valós gazdasági esemény húzódik meg, és csak adóelkerülési célból, papíron keletkezett az adóalap. Így aztán újabb EU-s eljárásra számíthatunk.

(KFIB)