• Az utóbbi napokban egymást érik a cikkek a német sajtóban egy magyar fiatal, Langer Ármin történetéről.
  
• Egész pontosan arról, hogy kirúgták őt a potsdami rabbiképzőről, a legtöbb cikk pedig a túlságosan aktív társadalmi szerepvállalást és egy muszlim-zsidó közösségi csoport szervezését említi indokul.
  
• Ezekről a dolgokról mesélt most a 444-nek.

Langer Ármin Németországban született, de Sopronban nőtt fel, innen került 2009-ben az ELTE-re. Budapesten lett tagja egy progresszív zsidó hitközségnek, a Szim Salomnak. Az ott tevékenykedő rabbi volt rá akkora hatással, hogy elhatározta, ő is rabbi lesz. De elmondása szerint a budapesti rabbiképzés túlságosan konzervatívnak számít, ezért Berlinbe felvételizett, az állami fenntartású Abraham Geiger Kollegbe.

Ez a háború utáni első rabbiképző Németországban, 15 évvel ezelőtt indították. A zsidó vallás progresszív irányvonala érvényesül itt, és ez nagyon fontos szempont volt Langer számára.

"A progresszivitás azt jelenti, hogy aktívan részt veszünk a társadalmi folyamatokban, nem egy izolált közösségként létezünk. Ezzel párhuzamosan pedig a hagyományokat a modern körülményekre alkalmazzuk."

- mesélte a legfontosabb különbségeket Langer az ortodox és a konzervatív hitközségekkel szemben. Mint elmondta, nem a hagyományok elvetéséről van szó, hanem arról, hogy a kétezer éves tradíciót közelebb hozzák a ma kérdéseihez. Erre példa, hogy a feminista mozgalmak megjelenésével párhuzamosan a progresszív hitközségekben elkezdtek női rabbikat is avatni.

A világban a vallásos zsidók többsége amúgy a progresszív irányzatokhoz tartozik, de ez főleg az Egyesült Államok miatt van így. Ott él a világ legnagyobb zsidó közössége, és ott az abszolút többség progresszív. Európában jóval árnyaltabb a helyzet, Magyarországon pedig egyértelműen kisebbségben vannak a progresszív zsidók.

Berlin és a no-go zónák

Langer 2013 szeptemberében költözött Berlinbe, éppen Neukölln városrészébe. Ahol sok az arab bevándorló, és amiről a magyar kormány nemrég azt találta állítani, hogy ott már átvették a hatóságoktól az irányítást, és no-go zóna lett.

Mint kiderült, nem a magyar kormány gondolja ezt egyedül így. Nem sokkal azután, hogy Langer kiköltözött, a német médiában nagyot futott a hír, hogy egy rabbit megtámadtak az utcán a kipája miatt, és utána azt mondta, hogy Neukölln a zsidók számára no-go zóna lett Berlinben.

Langer még csak nem régóta élt a városrészben, de akadtak bőven zsidó ismerősei, akik már régebben odaköltöztek, és soha semmiféle problémájuk nem volt, teljes képtelenségnek tartották a rabbi szavait. Ezért négyen összeálltak, fogtak egy kamerát, és meginterjúvolták a városrész zsidó lakosait arról, hogy milyen érzés a kerületben élni. És mint kiderült, mindenki értetlenül fogadta a rabbi szavait.

Langer azt soha nem állította, hogy ne lennének problémák vagy az antiszemitizmus ne lenne jelen Neuköllnben, de a valóság közel sem annyira ijesztő vagy tragikus, mint ahogy ezekben a nyilatkozatokban lefestik. A városrész északi részén régóta működik egy ortodox zsinagóga, és soha semmiféle támadás nem érte.

"A fodrászom egy libanoni férfi, amikor először mentem hozzá, megkérdezte, miért költöztem Berlinbe. Mondtam neki, hogy rabbinövendék vagyok. És nem az volt az első kérdése, hogy miért öltem meg a nagymamáját, mintegy egyenlőséget téve a zsidóság és az izraeli hadsereg között, hanem arra volt kíváncsi, hogy a rabbik házasodhatnak-e."

- mesélte erről.

Azóta kiderült, hogy a no-go zónákat kiáltó rabbit nem is Neuköllnben, hanem Berlin egyik nagypolgári kerületében verték meg. Amikor Langerék megkérdezték tőle, hogy miért Neuköllnt nevezte akkor no-go zónának, azt mondta, azért, mert a támadói onnan származnak. De a támadóit mind a mai napig nem kapták még el, tette hozzá ehhez Langer.

Szerinte a kulcs annak megértése, hogy az egész helyzet a német társadalomban közel sem annyira fekete vagy fehér, mint ahogy ezzel sokszor elsőre találkozhatunk. Mert persze miközben nyilván vannak antiszemiták a neuköllni nagymecset környékén, de közben sokat elmond a helyzetről Langer egyik, sokat idézett története is: a nagymecset szervezett egy eseményt a homofóbia ellen, amit végül el kellett napolniuk. Ebből nagy médiaügy lett, sok helyen beszámoltak róla, hogy itt a bizonyíték, homofób a nagymecset. Majd amikor négy hónappal később lement az eredetileg eltervezett esemény, senki nem számolt be róla.

Találkozás az államfővel

A videójuknak hatalmas sikere lett, számos cikk megjelent róla, ez pedig arra ösztönözte őket, hogy folytassák, és létrehozták a Salaam-Schalom nevű szervezetet, amivel a zsidó-muszlim párbeszéd és együttélés elősegítésén dolgoznak.

A szervezetnek induláskor csak zsidó tagjai voltak, de aztán sorra kezdtek muszlimok is csatlakozni. Mostanra több mint száz tagjuk van, akad mára már hindu is köztük.

Havonta van egy eseményük, legközelebb április közepén, a berlini nagymecsetbe szerveznek egy beszélgetést. A téma a fejkendő viselése lesz a zsidó és az iszlám vallásban, fejkendőt hordó nők fognak egymással beszélgetni.

A legutóbbi beszélgetésen arról volt szó, hogy sokan állítják be a Németországba érkező menekülteket nőelleneseknek, homofóboknak, antiszemitáknak, és hogy ehhez képest a valóság mennyivel árnyaltabb. A rendezvényen akkor 90 ember beszélgetett egymással erről a témáról.

"Szoktak minket radikális hülyegyerekeknek jellemezni, de a mainstream közvélemény teljesen elfogadott minket."

- meséli a fogadtatásukról. És nem csak a konzervatívabb irányból kapnak kritikát, szoktak kapni negatív visszajelzést a liberális oldalról is, amiért nemcsak liberális muszlimokkal állnak szóba, hanem dolgoznak együtt konzervatívokkal is. Ahogy nem csak progresszív zsidókkal dolgoznak együtt, hanem ortodoxokkal is.

"Erre szoktuk azt mondani, hogy olyan helyre nem érdemes menni, ahol mindenki egyetért velünk, mert akkor mit lehet megváltoztatni."

A Salaam-Schalom több akciója is komoly médiavisszhangot váltott ki, 2014-ben pedig a gázai konfliktus miatt szerveztek egy flashmobot az antiszemitizmus és az iszlámfóbia ellen, ami után a köztársasági elnök, Joachim Gauck is vendégül látta őket.

A kirúgás

De a szervezet közel sem aratott ennyire egyértelmű sikert a rabbiképző vezetőségénél. Langer a kezdetektől kapott kritikákat, elmondása szerint idő után világos jelzéseket is kapott, hogy fejezze be az aktivizmust, amíg tartanak a tanulmányai, ha egyszer rabbi lesz, azt csinál majd, amit akar.

Az egyre sűrűbbé vált figyelmeztetéseknek meg is lett a hatásuk, tavaly márciustól önkéntesen visszavonult minden közéletbeli szerepléstől, fél éven át egyetlen interjút sem adott, kerülte a nyilvánosságot. 2015 novemberében viszont a németországi zsidó hitközség, a Német Zsidók Központi Tanácsának vezetője, Josef Schuster arról beszélt, hogy az országba érkező szíriai menekültek növelhetik az antiszemitizmust, illetve nálunk az antiszemitizmus "etnikai probléma", és ezért nem kéne több menekültet fogadnia az országnak.

Langer első felindultságában írt egy véleménycikket, amiben gyakorlatilag rasszizmussal vádolt meg mindenkit, a hitközség vezetőjét és magát a hitközséget is. A cikke egyáltalán nem sült el jól, amin nem is csodálkozik így utólag nagyon. Megjelenése után röviddel nyilvánosan bocsánatot kért az összes érintettől, de már késő volt, idén januárban közölték vele, hogy nem folytathatja a tanulmányait.

A hivatalos indoklás szerint azért, mert a rabbiképző engedélye nélkül adott interjúkat a sajtónak, és ezzel megszegte az oktatási intézmény szabályzatát. Langer elmondása szerint viszont az iskola vezetésétől szóbeli engedélyt kapott korábban arra, hogy a Salaam-Schalommal kapcsolatos ügyekben szabadon nyilatkozzon, amennyiben ezeket nem mint az iskola növendéke, hanem mint aktivista teszi.

Kirúgásának okáról hiába kért, mai napig nem kapott írásos indoklást. Ugyanakkor ő sem tartja biztosnak, hogy a muszlim-zsidó szervezet megalapítása volt az ok, elképzelhető, hogy a rabbiképző vezetőségét tényleg a túl aktív közösségi szerepvállalása zavarta. A német sajtónak adott interjúiban próbálta is árnyalni ezt a helyzetet, de a közvéleménynek most mégis úgy csapódik le a történet, hogy Langernek a Salaam-Schalom megszervezése miatt kellett távoznia.

Amióta megjelentek az első cikkek az esetről a nagyobb lapokban, egymást érik az idegenektől érkező támogató üzenetek Langer számára. Ő szíve szerint továbbra is a potsdami képzést fejezné be, de az intézmény vezetősége legutóbb már olyan nyilatkozatokat tett közzé, hogy nem érdemes újra jelentkeznie. Hasonló progresszív képzés Londonban van még, ha Langer nem tudja elérni, hogy Németországban folytathassa tovább tanulmányait, akkor Angliába költözhet.