A kormánynak négymilliárd forintért – és állami szervek, cégek tucatjainak, ki tudja mennyiért – tanácsot adó, közpénz-porszívóként használt Századvég anyagaiból újabb, most már a hatodik összeállítását közölte az anyagokat kiperlő vs.hu.

A most bemutatott anyagok nem csak a közvagyon magánvagyonná alakítása miatt, hanem politikai szempontból is érdekesek.

A Századvég ugyanis azt tanácsolta Orbán Viktornak és kormányának, hogy ne feszítse túl a húrt az olyan jobboldali kultúrharcot folytató, esetleg kissé flúgos személyek támogatásával, mint Fekete György, Kerényi Imre vagy Szaniszló Ferenc. A Századvég szerint hiba vagy veszélyforrás, hogy a szimbolikus értékvitákat nem az értelmiségi elit körein belül, hogy a társadalom széles rétegei előtt játszották le.

"A kormányzat támogatását élvező Magyar Művészeti Akadémia térnyerése és az MMA-t elnöklő Fekete György személye számos konfliktusfelületet nyitott meg a magyar kulturális életen belül. Az állami szerepvállalás erősödése nem kedvezett a centrális politikai erőtér koncepciójának. Az értékviták olyan mértékben megosztották a szellemi-kulturális elitet, mely még a kormányzat mögött álló értelmiségi bázis egy részét is szembefordította a kormánnyal. (...) Megítélésünk szerint a kormányzatot támogató szellemi holdudvar szűkülése és megosztottsága hosszabb távon politikai veszélyforrást is jelenthet" – áll az egyik dokumentumban, ami 2012-ben született.

A Kerényi Imre-féle Nemzeti Könyvtár ugyan tök jó ötlet volt a Századvég okoskodói szerint, de a kötetek szívonala "egyenetlen", esztétikai megjelenése "vitatható", nem jó, hogy néhány szöveg gyakorlatilag kalózkiadásként jelent meg, továbbá "hiba volt külön kötetet szentelni annak a Tormay Cecilé-nek, aki a húszas-harmincas években zsidó világ-összeesküvésekről értekezett, és vállaltan fasisztának tekintette magát. Az ilyen előképek rehabilitálásából a kormány aktuális értékszempontjaira lehet következtetni."

"A kiadással kapcsolatos bírálatok – hogy kirekesztő nézeteket terjesztő szerzőket választanak szellemi előképnek, megszegik a törvényeket, és erőből szereznek érvényt a szándékaiknak, végső soron rá és a kormánypártokra hullnak vissza", és a "hosszú távú konszolidációs politika erejét gyengítik", írja a minden ilyesmitől idegenkedő Századvég.

Szaniszló Ferenc, valami Kárpátia frontemberének 2013-as kitüntetése pedig mint "elhibázott kitüntetés-politika kézzel fogható politikai károkkal járt. Tovább gyengítette a kormány értelmiség-politikáját, aláásta a szakmai megbecsülés elismerését célzó díjak társadalmi presztízsét, diplomáciai konfliktusokhoz vezetett befolyásos nagyhatalmakkal, aduászokat adott a kultúrharcos logikát erőltető ellenzék kezébe, és korrekcióra késztette a politikai felelősség kérdésében illetékes kulturális kormányzat vezetőit" – dörgi a Századvég. Miután szórakoztató fejhangon előadott összeesküvés-elméletes tévémonológjairól ismert Szaniszló magas állami kitüntetést kapott, többen visszaadták vagy visszautasították sajátjukat.

"Ha teljesítmény nélküli elismerés világos esetéről vagy politikailag vállalhatatlan személyek állami kitüntetéséről van szó, akkor az értelmiség elismerését célzó kitüntetés-politika léket kap és korrekcióra szorul", folytatódik az elemzés.

Szőcs Gézáról: „a kormányzati logika követése helyett inkább saját, értelmiségi véleményformáló nézőpontjából nyilatkozott meg”, ami „nem feltétlenül vált javára az általa irányított területnek”.

Utódjával, L. Simon Lászlóval már teljesen meg volt elégedve az elemzőcég.

(vs.hu)