A csütörtöki Magyar Közlönyben kihirdették a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény április 26-án elfogadott módosítását. Többek között ebben rögzítik, hogy a jegybankelnök havi fizetése 5 millió forint, az alelnökök pedig az elnök havi bérének 90 százalékát vihetik haza.

Mellette pedig az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokat is sikerült kivonni az Info törvény hatálya alól.

Az új szabály értelmében ezek a társaságok megtagadhatják az MNB tevékenységére vonatkozó minden egyes közérdekű adatigénylést, ha úgy látják, hogy az „központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene”.

Ezen túl ezek az MNB-hez tartozó gazdasági társaságok akkor is megtagadhatják az adatszolgáltatást, ha úgy ítélik meg, hogy azok kiadása „üzleti tevékenységük szempontjából aránytalan sérelmet jelentene”.

  Az MNB-törvényben rögzítik azt is, hogy az MNB által létrehozott alapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.  

Titkosítási szezon van

Az új szabályozás szinte pontos mása annak a titkosításnak, amit a Posta gazdálkodásának eltitkolásához találtak ki. Már akkor is írtunk arról, hogy a Posta csak a kezdet, a titkosítási hullám eléri majd az MNB alapítványait és a nagy állami cégeket is.

És úgy tűnik, most tényleg ennek van szezonja: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter épp kedden csempészett a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatba egy olyan részt, ami alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaságok adatait sem kell majd kiadni, ha ebbena formában áttolják a parlamenten.

Az MNB-törvény módosítását Áder János már aláírta, a kihirdetését követő napon, azaz pénteken lép hatályba.