A 72 éves Motiur Rahman Nizamit felakasztották helyi idő szerint szerda hajnalban, azokért a bűnökért, amiket az 1971-es, Pakisztánnal vívott függetlenségi háborúban követett el.
Nizami volt az ország legnagyobb iszlamista pártjának, a Dzsamaat-i-Iszlami-nak a vezetője. A párt korábbi tagjainak kivégzése már vezetett erőszakos tüntetésekhez. Nizami múlt héten nyújtotta be fellebbezését az ítélet ellen, de azt is elutasították.
Az ítélet szerint népirtás,nemi erőszak és kínzások elkövetésében volt bűnös. Védelme szerint ezt nem sikerült érdemben bizonyítani.
Nizami 2000 óta vezeti a Dzsamaat-i-Iszlami pártot. 2001 és 2006 között agrárminiszteri posztot töltött be a Bangladesi Nemzeti Párt (BNP) színeiben politizáló Háleda Zia miniszterelnök vezette kormányban.
Tavaly már kivégezték a Dzsamaat-i-Iszlami három másik, vezető politikusát, szintén az 1971-es háború idején elkövetett háborús bűnök miatt kimondott halálos ítéletek alapján. Ketten közülük nem kértek elnöki kegyelmet. Novemberben a legnagyobb ellenzéki párt, a BNP egyik vezetőjét, Szalauddín Káder Csoudhurit is felakasztották.
A BNP és a Dzsamaat is úgy véli, hogy a halálos ítéleteket meghozó bíróság koncepciós pereket folytat, amelyekben a kormány leszámol az ellenzékkel. A törvényszéket nemzetközi bírálatok is érték.
Banglades India és Pakisztán 1947-es függetlenné válását követően Pakisztánhoz tartozott Kelet-Bengál, majd Kelet-Pakisztán néven. Az ország 1971-ben vívta ki függetlenségét. Dakka szerint a kilenc hónapig tartó függetlenségi háborúban Pakisztán és kollaboránsai 3 millió emberrel végeztek, 200 ezer nőt erőszakoltak meg, és 10 millió embert tettek földönfutóvá.
A kivégzés idejére országszerte megerősítették a biztonsági intézkedéseket. (BBC)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.